2021-2022

A 2021-2022-es szakmai beszámoló letölthető formátumban (pdf) >>>

Szakmai beszámoló

ERDÉLYI HAGYOMÁNYOK HÁZA ALAPÍTVÁNY

2021-2022

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány 2020 elején kezdte el tevékenységét, két fiókkal (Marosvásárhelyen és Kolozsváron) összesen négy alkalmazottal. 2021 nyarán további két városban indítottunk el területi irodát: Udvarhelyen és Csíkszeredában. A négy fiókot egy központi iroda kapcsolja össze Marosvásárhelyről. Ezzel együtt bővült az alkalmazottak köre szakemberekkel, kulturális szervezőkkel, akiket nyilvános hirdetések nyomán, külsős HR-szakember bevonásával választottunk ki. Miután a járványhelyzet szigorú szabályozásain is enyhítettek a hatóságok, a népi kultúra továbbéltetésében fontos szerepet játszó rendezvényeken partnerek tudtunk lenni és programokat megvalósítani.

(https://erdelyinaplo.ro/kulturter/krizis-utani-hagyomanyorzes-az-erdelyi-hagyomanyok-haza-alapitvanynal#)

2021 év első felében, a pandémia korlátai miatt is, gróf Bethlen Anikó néni hagyatéka textília részének felleltározásán volt a hangsúly. Ez a munkafolyamat már 2020 őszén elkezdődött: textilből több mint 20.000 tárgyat kellett leltározni, besorolni, kategorizálni. A végeredmény egy utaztatható kiállítás lett, amelyet 2021. augusztus 27-én a Vásárhelyi Forgatag kereteiben nyitottunk meg a marosvásárhelyi Régészeti és Történelmi Múzeumban, a várban. A kiállítás fennállása során teret adott Zenés Tárlatvezetéseknek, amelyen helyi zenészek a kiállított tárgyak tájegységeiről származó dallamokat játszodtak a tárlatvezetés közben, illetve múzeumpedagógiai foglalkozásoknak. A Megőrzött múlt – textíliák gróf Bethlen Anikó néprajzi gyűjteményéből című kiállítás 2022. április elejétől már Kolozsváron volt megtekinthető az Erdélyi Néprajzi Múzeumban, május elejétől pedig Válaszútra került.

(https://kronikaonline.ro/szines/textiliakbol-rekonstrualhato-erdelyi-mult-grof-bethlen-aniko-neprajzi-gyujtemenyebol-mutatnak-be-valogatast-kolozsvaron

http://szabadsag.ro/-/kolozsvarra-erkeznek-a-megorzott-mult-cimu-kiallitas-textiliai-es-viseletdarabjai)

A korlátozások enyhülésével a 2021. év folyamán számos sikeres és nagy érdeklődésnek örvendő rendezvény szervezői/társszervezői lehettünk, így például a Hagyományok Háza, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös szervezésében sor került a marosvásárhelyi Várban július 2-án, majd a mikházi Csűrszínházban július 3-án a Tündérkert Erdélyben című hagyományőrző előadásra. Az őshonos magyar gyümölcsfajtáinkat megmentő és őshonos környezetükbe visszatelepítő Tündérkert Mozgalom népszerűsítésére megszervezett gálaműsornak mintegy 250–260 nézője volt Marosvásárhelyen illetve több mint 300 a mikházi Csűrszínházban.

A nyár elején Olaszteleken megvalósult az I. kovács tábor, ahol Nagy György kovács, népi iparművész oktatásában részesülhettek a mesterség ifjú tanoncai. A tábor iránti hatalmas érdeklődés és túljelentkezés egyértelműen jelezték, hogy egy hiánypótló oktatásról van szó, amelyet idén is folytatunk a II. kovács tábor alkalmával.

A július 25-28. között zajló gyűjtési, rögzítési programon a „Folk_Me” népzene-tanulást segítő nemzetközi projekt magyarországi csapata élesben nyújtott betekintést, tapasztalatot egy az Erdélyi Hagyományok Háza munkatársaiból és erdélyi zenészekből álló közösségnek. A felvételek zenei anyagát a Marosmenti falvak és Mezőség vonós zenészei szolgáltatták: Csiszár Aladár, Horváth Elek, Hârleț Ioan ”Nucu”, Lunka Albert, Ötvös János. Az adatközlőket helyi revival zenészek egészítették ki ott, ahol erre szükség volt. A gyűjtőmunka során az erdélyi résztvevők számára is nyilvánvalóvá és tapinthatóvá vált a jól átgondolt gyűjtési és tartalomgyártási stratégia mérhetetlen előnye.

Július 29. és augusztus 1. között zajlott a gyergyószentmiklósi Egyfeszt összművészeti fesztivál, amely Folkudvarának és egyéb folkprogramjainak kezdeményezői és szervezői voltunk. A fesztivál főszervezői nagyon fontos elemnek tartják a hagyományok éltetését, így számos programot szervezhettünk: napközben kézműves foglalkozások, előadások, gyerekjátékok, gyerektáncházak, hangszerbemutatók és mesemondások csalogatták a résztvevőket, amelyek témájukban mind kapcsolódtak a Gyergyói medence néphagyományaihoz. Esténként népzenei koncerteken: Rendek között, vonók mögött – népzenész sorsok a XXI. századból, Szalonna és bandája, Petres Zenekar, Zagyva banda, Kedves Zenekar illetve Heveder Zenekar, majd hajnalig tartó táncházban mulathattak a résztvevők.

Július 29. és augusztus 1. között zajlott a Méra Wold Music Világzenei Csűrfesztivál, ahol az előző évi korlátozások után 2021-ben teljes értékű fesztiválnak adhatott otthont a Szarka-telek a világzene és népzene szerelmeseinek. A pénteki napon Prímásverseny megrendezésére került sor, melynek győztese munkatársunk, Antal Csanád lett.

A Hagyományok Háza Mikházi Szabadegyetem és Népzenei konferenciára 2021 augusztus 8-án került sor. Az eseményre az egész Kárpát-medencéből érkeztek szakemberek, meghívást kaptak a stratégiai civil partnerek, a romániai magyar hivatásos táncegyüttesek, részt vettek az erdélyi néptánc- és zeneoktatással foglalkozó csoportok vezetői, a néphagyománnyal, a népi kultúra továbbadásával, visszatanításával foglalkozó pedagógusok is. Az egésznapos rendezvényen mintegy 350 személy vett részt, és hat helyszínen párhuzamosan zajlott. A konferencia keretén belül, Orza Călin rendező-koreográfus, néptáncgyűjtő és Kelemen László főigazgató vezetésével olyan témák megvitatására került sor mint: a táncművészet és népzene, a közönségigény színpadon való megjelenése, vagy hogyan szólítsuk meg a legfiatalabb korosztályt. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója és Sándor Ildikó, az intézmény Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője tartottak bevezető előadást, röviden vázolva a Hagyományok Háza, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány célkitűzéseit, feladatait. Majd Pávai István, a Hagyományok Háza címzetes igazgatója Táncházas babonák címmel tartott előadást. A délelőtti program ezen a helyszínen közös énekléssel ért véget, a POKET zsebkönyvek: Zeng a lélek – Népdalok kötetből. Délután adminisztratív és pályázatos tanácsadó programok kerültek megrendezésre: Nagy Erzsébet Ibolya, a Hagyományok Háza gazdasági igazgatója tartott gazdasági és iratkezelési továbbképzést az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány munkatársainak, pályázatokkal kapcsolatos tudnivalókba avatta be az érdeklődőket Binder Eufrozina, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Csoóri Sándor Alap pályázati igazgatója; Szántai Irén, az EMET főigazgató helyettese, a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetője és Orendi István, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kurátora, Kolozsvári István és Devecz Zsuzsanna tartott előadást a magyarországi hálózati működés eredményeiről, területi és tematikus együttműködésekről Biharban és a Hagyományok Háza Települési Programjáról, bemutatva a helyi népművészeti értékek feltárására létrehozott pályázati rendszert. A rendezvény szórakoztató, vidám hangulatú Folkkocsmakvízzel, majd a Maros Művészegyüttes Közös kincs – Dalvándorlás furulyákra, énekesekre, táncosokra és zenekarra című előadásával zárult.

(https://hargitanepe.ro/szemelvenyek-a-hagyomanyok-haza-mikhazi-szabadegyetemerol/)

A Hagyományok Házával közösen szerveztük 2021-ben is a torockói Double Rise fesztivál folklórprogramjait augusztus 12-14. között. A fesztivál egyik legnépszerűbb helyszíne a Folkudvar volt.

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány 2021. augusztus 26-29. között szervezte meg népi játszóházvezetők számára a Képzők Képzője című eseményt Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén. A találkozó résztvevői Partiumtól Moldváig az egyesületek, szervezetek, intézmények széles skáláját képviselték, amelyek a népi kézművesség szeretetére nevelik a környezetükben élő gyermekeket. A Kallós Alapítvány vendégszeretetét és nagyszerű kinti-benti tereit belakva került sor a közösségépítő, oktató és inspiráló eseményekre, amelyek során csoportokban tanulhattak a résztvevők sorra mindenik meghívott oktatótól.

A 12. Kolozsvári Magyar Napok (2021. augusztus 18-21) alkalmával folkprogramjaink összeállításánál igyekeztünk a korosztályok széles skáláját megcélozni, így a legkisebbek sem maradtak ki, nekik szólt az „Ölbeli játékok” név alatt megszervezett, 0-3 éves korosztálynak szóló esemény. A Farkas utcai Romkertben játékos hangszerbemutatók, élőszavas mesemondások várták a közönséget. A Tokos Zenekar 10 éves jubileumi koncertje a főtéri színpadon egyik fénypontja volt a 12. KMN-nek, zenéjükkel és táncos aláfestéssel bebarangolták a különböző néprajzi tájegységeket, bevonva az adatközlő táncosok és zenészek mellett a fiatal műkedvelőket is, mint a Kallós Zoltán Népiskola diákjai és a Kalotaszeg Legénytársulat. A Maros Művészegyüttes vendégelőadása – a Mátyás király álruhái című mesejáték – igényes és tartalmas kikapcsolódást nyújtott a közönség számára, ugyanakkor rámutatott, hogy van igény Kolozsváron hasonló jellegű műsorokra, így érdemes hagyományt teremteni ilyen jellegű előadások megszervezésével. A KMN-hez szorosan kapcsolódó Szent István-napi Néptánctalálkozó és a Heltai Folknapok programkínálatában is tevékenyen részt vettünk gyerekfoglalkozások, kisebb színpadi produkciók biztosításával. Más településekről és országból érkező tánccsoportok főtéri felvonulásánál, délutáni programjainál zenészekkel színesítettük a fellépéseket. A vásári forgatagban több száz ember gyönyörködhetett a népviseletbe öltözött fiatalok táncában.

Augusztus 27-29. között zajlott le a Vásárhelyi Forgatag, amelynek teljes folkprogramját 2021-ben először az Erdélyi Hagyományok Háza csapata szervezte. A marosvásárhelyi várba kiérkező résztvevők reggeltől késő délutánig válogathattak a változatos kézműves programok közül. A három napos rendezvény alatt meghívott táncegyüttesek műsorai, népzenei koncertek, táncházak, folkkocsma, mesemondás, népdaloktatás és számos más kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító, a néphagyományok megszeretésére buzdító program került sorra. Több mint 1000 résztvevő tekinthetett be a néptánc, népzene, népi kézműves mesterségek-foglalkozások világába.

Az Erdélyi Táncháztalálkozó 2021. szeptember 10-11-én került megrendezésre Székelyudvarhelyen az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Kaszaj Egyesület és az Udvarhely Néptáncműhely társszervezésben. A rendezvény közös muzsikálással kezdődött péntek délután Székelyudvarhely központjában, a Patkóban.  Onnan a meghívott együttesek, zenekarok, népzenészek valamint érdeklődők, körülbelül 250 muzsikus, együtt vonultak a Városi Park felé, zeneszóval. A népzenei koncertek színpada a kézműves kirakodó vásár központjában volt. A kézműves vásár a rendezvény teljes ideje alatt a látogatók rendelkezésre állt. Este a Művelődési Ház nagytermében az Isteni kéz című dokumentumfilmet nézhettük meg László Barna rendezésében. A napot táncházzal zártuk, egy időben három különböző helyszínen. A találkozóra meghívtunk húsz adatközlő zenészt (Palatka, Magyarlapád, Szászcsávás, Kalotaszeg, Sóvidék) és kilenc zenekart (Üsztürü, Heveder, Öves, Üver, Folker, Soroglya, Huzavona, Lelkes, Simó István és zenekara) – összesen közel 70 zenészt. Összesen 18 néptáncegyüttest hívtunk meg, kb. 250 táncossal, Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. Az Erdélyi Táncháztalálkozó fénypontja az esti gála volt a Sportcsarnokban, ahol az idén hetvenéves Magyar Állami Népi Együttes lépett fel, a trianoni békediktátum száz éves évfordulójára készült Körtánc előadásukkal.

(https://www.e-nepujsag.ro/articles/tancuennep-harom-evfordulo-jegyeben

https://www.facebook.com/ErdelyiTanchaztalalkozo/?ref=page_internal)

A második Folkfórum Fesztivált 2021. szeptember 24-26. között rendeztük meg Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes és az Erdélyi Hagyományok Háza közös szervezésében. A helyszínt a vásárhelyi vár udvara és bástyái biztosították. A Folkfórum fesztivál Erdély egyetlen, általunk kezdeményezett interetnikus fesztiválja, megszólítja mindazokat, akik a népi  kultúrával foglalkoznak nemzetiségtől függetlenül, bemutatja az itt élő emberek népszokásait, hagyományait felelevenítve azokat, közelebb hozva az embereket egymáshoz, hogy barátságok szövődjenek, kovácsolódjanak. Változatos, színes kultúrprogram-kínálat mellett volt egy központi nagyszínpad, amely teret adott a népzenei, ének és tánc fellépéseknek a Maros megyei amatőr néptánccsoportoktól (Boróka, Napsugár, Kikerics, Régeni szász néptáncegyüttes, Ludasi Ardealul néptáncegyüttes, Doina Mureșului néptáncegyüttes stb.), a hagyományőrző csoportokig (vajdaszentiványi, sárpataki- cigány csoport, magyarói, magyarbagói stb.), a hivatásos együttesekig (Zalai Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes). A több száz amatőr táncos számára páratlan lehetőség nyílt az adatközlőkkel való találkozásra. Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy hallgathattuk Szabó Teréz csengő hangját, Horváth Elek, Lunka Albert, Lunka József, Barabás Alexandru (Sandri), a szászcsávási zenekar és férfi kórus muzsikáltak nekünk, Szántó Jánost, Gilyén Miklóst megcsodálhattuk tánc közben. További programkínálatunkban szerepelt a Megőrzött múlt – textiliák  gróf Bethlen Anikó néprajzi gyűjteményéből című kiállítás zenés tárletvezetése, kibédi és magyarói néprajzi kiállítás. Különböző előadások és szakmai kerekasztalbeszélgetések is színesítették a fesztivált: Ráduly János életútja, A néprajzi Marosszék régió - Barabás László néprajzkutató előadása, A néptánc jelene a táncszínházban és a színházban és Tánc, zene és hagyomány múltja és jelene a roma közösségekben című előadások. A kisebb korosztályra is gondoltunk Hangszermesék előadással és élő mesemondással, továbbá  kézműves foglalkozásokkal: szövés, kötélverés, bőrdíszművesség, fafaragás, szalmafonás, viseletkészítés, nemezelés, ikonfestés, cipőkészítés, kucsmakészítés, hangszerkészítés, kosárfonás. Az estéket táncos mulatság zárta.

(https://szekelyhon.ro/aktualis/a-nepi-hagyomanyok-bemutatasa-a-fesztival-celja#

https://www.e-nepujsag.ro/articles/nepi-kincseink-uennepe?fbclid=IwAR1vhwPcyFhqRvId7-p-_ffhNgYgpBWGaD_P7JX__se7mLqG7xAb6NVG8e8#.YUOFHQhnJkQ.facebook

https://www.zi-de-zi.ro/2021/09/20/video-folk-forum-2021-festival-interetnic-de-folclor-in-cetatea-medievala/

https://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/folkforum-a-hetvegen-marosvasarhelyen/

https://szekelyhon.ro/aktualis/negy-nemzetiseg-unnepelt-egyutt-a-varban

https://www.e-nepujsag.ro/articles/kincsek-tancban-borben-faban)

Az imént felsorolt rendezvényeken kívül számos más esemény társszervezői lehettünk, mint (a teljesség igénye nélkül) az Online ismeretterjesztő előadások készítése, Húsvéti tojásírás tanfolyam Válaszúton, Tojásíró kaláka Kolozsváron, Vándorlegény pályázat, Magyar Állami Népi Együttes három állomásos erdélyi turné, Barozda együttes 45 éves jubileumi és lemezbemutató erdélyi turné, a „komaság jegyében” megtartott 12. Székelyföld napok, amely három erdélyi megyére kiterjedő tíz napos őszi rendezvénysorozat.

(https://szem.ro/magik-mivel-erkeztek-itt-ne-csiprokkal-poharakkal/

https://www.3szek.ro/load/cikk/146114/sepsiszentgyorgyre-erkezett-a-vandorlegeny-elso-izben-erdelyben?fbclid=IwAR3ToyqMHrNSiTSkAPds7b0aPOsalTt8PqVpfKlLgan4PJMhBM0J7aszVf4)

Ezek mellett Erdély szinten 12 partnerrel kötöttünk szerződést a Jeles Napok című programra, ahol a gyerekek a jeles napjainkkal ismerkedhettek meg népi játékokon, kézműves foglalkozásokon keresztül. Az ünnepekre hangolódó kézműves foglalkozásainkon városonként több száz résztvevő fordult meg, egészen fiataltól idősig, és láthatta, tapasztalhatta, tanulhatta néphagyományainkat: adventi (mézeskalács írás, adventi koszorú-, szalmadísz készítés) és húsvéti (tojásberzselés, tojásírás, tojástartó készítés). Programjaink mindegyik városban hiánypótló eseményeknek bizonyultak.

A fent említett rendezvényeken kívül már 2021 őszétől heti rendszeres foglalkozásokat is tartunk mindegyik irodában. A gyerekeket és felnőtteket egyaránt érintő programok irodáink székházaiban, esetenként külsős helyszíneken zajlanak, mint a Mesés-zenés Táncház című programunk, melynek az interaktív mese van a középpontjában, és az egész mese cselekményét meg-megszakítjuk mondókákkal, játékos ritmusgyakorlatokkal, népi játékokkal, táncokkal, közösen a gyerekekkel. Többfajta táncházat is tartunk nekik: Tipegő táncház: ahol a már járni tudó gyerekeket hozhatják a szülők. Mondókákkal, testtudat kialakításával, kéz, láb koordináció fejlesztésével, tapsoltatókkal, dobbantókkal játszhatnak, majd táncolhatnak a legapróbbak, a szülők segítségével, egy fél órás foglakozásban. Ovis táncház: ide a már óvodába járó (vagyis közösségbe szoktatott), 3 évet betöltött gyerekektől 7 éves korig járhatnak a gyerekek, ahol a szülők ott hagyhatják őket, hiszen már önállóan körbe tudnak állni, igazodni. Itt már egy egész órás foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, táncba hívóval, játékos bemelegítővel, ismerkedőkkel, ritmusgyakorlatokkal, tánclépésekkel szokjuk a zenét, ezt követően az aktuális jeles napokra, hagyományokra felhívjuk a figyelmet, majd e köré építjük a táncanyagot, és levezetésképpen a népi gyermekjátékokat is. Ölbéli játékok: Erdély szerte tartjuk Ölbéli játék programjainkat: ezek a játékok a kisgyermek és szülő érzelmi kapcsolatára hatnak, a gyerekek testi-lelki fejlődését biztosítják, a beszédértés alapjait segítik, illetve a zenei-ritmikus, vagy akár a természettudományos-matematikai képességeket fejlesztik. Bárhol, bármikor elővehetjük, és alkalmazhatjuk az itt tanult, az adott helyzethez illő éneket, mondókát.

Hiánypótló kezdeményezés indult Népzenész Klub címmel a csíkszeredai irodában, ahol minden második héten közös céllal gyűlnek össze az érdeklődők: olyan tanulási, szórakozási lehetőséget megteremteni közösen, ahol a környék népzenészei megismerkedhetnek egy-egy tájegység zenei kultúrájával, valamint együtt muzsikálhatnak kedvükre.

(https://www.e-nepujsag.ro/articles/karacsonyi-es-ujevi-nepszokasok-marosszeken

http://szabadsag.ro/-/kezzel-szivvel-keszitett-karacsony-az-egyuttlet-es-az-apro-figyelmesseg-ereje?fbclid=IwAR2W2J2ff_keK-l8E0aSHAF8G9FzeCYH3Dj_7t3U58a70uoAfcqxaYOUcdE

https://kronikaonline.ro/szines/vetelkedovel-elevenitik-fel-a-nepi-kultura-vilagat-kisiskolasok-szamara-hozna-kozelebb-a-nepszokasokat-az-erdelyi-hagyomanyok-h

http://szabadsag.ro/-/tojasiro-kalakaban-jartunk-az-erdelyi-hagyomanyok-haza-alapitvanynal?fbclid=IwAR3sze8wPUmq2R4zUdbvFnLBVmJyvwQDO2mocDgAbgZ1pzmWPCraRdc01TE)

2022-es nagyszabású programjaink közül kiemelnénk a január 7-én Budapesten, a Hagyományok Házával közösen szervezett Te Deum Újév-köszöntő koncertet, amelyen közel 100 erdélyi közreműködő vett részt: Marosmagyarói és Felsősófalvi hagyományőrzők, Üver zenekar Kásler Magdával, a Magyarfülpösi Szórványkollégium gyerekei, az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni, a kosteleki Vaszi Levente és az Udvarhely Néptáncműhely. Az esemény alkalmat adott az erdélyi és magyarországi szereplők tapasztalatcseréjére, illetve a magyarországi közönség bepillantást nyerhetett az értékes, hagyományőrző, Erdélyben még élő népszokásokba, egyben fényesen mutatta a magyar nemzet kulturális egységét.

A magyar kultúra napja alkalmából fotókiállítást szerveztünk a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Bálint Zsigmond fotóművész képeiből. Az Emberközelben címet viselő tárlatot már láthatták az érdeklődők a budapesti Hagyományok Házában, most a művész szülővárosában került bemutatásra.

(https://marosvasarhelyiek.ro/2022/01/19/emberkozelben-megnyilik-balint-zsigmond-fotokiallitasa-a-magyar-kultura-napjan/?fbclid=IwAR14EXAUXsQzV5BbGSMY_orjYnVvcAtfL_Mn7E_nu_ACNanCWka0832m6ZM)

Nagy sikernek örvendett az “Ég és föld” című Nagycsütörtöki koncertsorozatunk, amely 3 helyszínen, három keresztény felekezetnél: a csíksomlyói Kegytemplomban, Marosvásárhelyen a református Vártemplomban és Kolozsváron az Evangélikus templomban került megrendezésre. A néphagyomány kiemelt helyen tartja számon a nagyhét eseményeit, melyekben jelen van a halál és a szenvedés, ugyanakkor a mindezeket feloldó feltámadás és megdicsőülés is. A koncertekben az égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórus a földi népművészettel társul.

(https://kepesujsag.com/eg-es-fold/

https://www.e-nepujsag.ro/articles/hirek-440

https://www.rtvslo.si/mmr/mtva/eg-es-foeld/617936

https://www.3szek.ro/load/cikk/149156/a-legerdelyibb-husvet-az-erdelyi-magyar-televizioban

https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/04/unnepi-koncertsorozat-lesz-harom-erdelyi-varosban)

Elindítottuk Filmklubunkat, amelynek keretén belül néprajzi vonatkozású alkotásokat vetítünk az érdeklődőknek. A dokumentum-, riport- és művészfilm bemutatókat havonta szervezzük. Az első alkalomra, április 11-én a Két feltámadás című dokumentumfilm vetítésére, meghívtuk a rendezőt, Sztanó Hédi etnográfust, és az operatőrt, Dénes Zoltánt is, akikkel Simonffy Katalin erdélyi televíziós szerkesztő, rendező beszélgetett.

(https://www.e-nepujsag.ro/articles/uj-filmklub-indul-marosvasarhelyen)

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány közös szervezésében került sor a Széki Szabadegyetemre a táncházmozgalom 50 éves évfordulója alkalmából. A sokszínű programkínálatban a szakmai szekcióülések, zene- és táncoktatás, helyi mesterségek bemutatása, nyitott portákon az intézmények bemutatkozása, gyermekprogramok, zenés-táncos villámcsődület, gálaműsor és természetesen széki táncház is helyet kapott. A különböző helyszíneken zajló programsorozaton összességében naponta 500-1000 ember fordult meg, látogatók, meghívottak és helyiek egyaránt. Az esemény megszervezésével lebonyolításával az alábbi kitűzött célokat sikerült megvalósítani: megünnepelni az 50 éves Táncházat abban a faluban, ahonnan a forma, maga a táncház ered, megtölteni a falut zenével, tánccal, visszajáró kedves ismerősökkel, szakmai fórumot biztosítani a táncházhoz kapcsolódó szakterületek közszereplőinek, szakembereinek találkozására, minőségi programot kínálni a széki közösségnek. A kezdeményezés sikerét az is bizonyítja, hogy a helyiek részéről már igény mutatkozik a folytatásra.

(https://kronikaonline.ro/kultura/visszakerult-a-szinpadra-a-tanchaz-konczei-csongor-egyetemi-oktato-a-45-eve-kolozsvaron-indult-erdelyi-tanchazmozgalomrol?fbclid=IwAR2xK13fW-DgTz2cZ4sBV1QIvlfaG7dSCatD_OW2DonV5I7TAOfcXp3mkpE)

2022. május 27–29. között, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Maros Művészegyüttes közös szervezésében, harmadik alkalommal került megrendezésre a FolkFórum Fesztivál. Ezen a fesztiválon a Maros megyei népi kultúra került fókuszba, a Maros megyei amatőr tánccsoportoké volt a főszerep, de a Maros-mentén kívüli területekről is érkeztek meghívottak. A résztvevők és érdeklődők amatőr és hivatásos tánccsoportok gyönyörű táncait nézhették meg, népdalokat és néptáncot tanulhattak, táncházi mulatságon vehettek részt, kézműveskedhettek, kiállításokat tekinthettek meg, és még sok érdekes program várt kicsiket és nagyokat egyaránt. A fesztivál a helyi román, magyar, cigány és szász népi kultúrkincset hivatott bemutatni, továbbéltetni, egyben lehetőséget adni az egymástól való tanulásra, tapasztalatcserére. A fesztivál a nemzetek közötti közeledést, egymás hagyományos kultúrájának megismerését is nagyban szolgálja.

(https://www.zi-de-zi.ro/2022/05/22/editia-a-iii-a-a-festivalului-folk-forum-vine-cu-surprize-placute/?fbclid=IwAR3Glz1b5cyKO_UfKDdt0o9MJmGLtrTQGjfp_gcDOCwGSQZ_1qkK3DTpINM

https://szekelyhon.ro/aktualis/neptanc-es-nepzene-tolti-be-a-marosvasarhelyi-varat-a-folkforumon?fbclid=IwAR1jrGtZ2rq2yOVDKDH9IiRpZNbsPwuW9fUlQRoAyC1xgngmb4b3Wwtybvg

https://www.e-nepujsag.ro/articles/folkforum-a-varban?fbclid=IwAR3i9ve1aUpp_W38ldxCUep0JwUyEJhnV_AZ3LbdVgquTBh2vPj4MLOi6Xc)

            Készülünk 2022 nyári nagyrendezvényeire is: Tusványos, Egyfeszt Fesztivál, Double Rise, Méra World Music, Kolozsvári Magyar Napok, Vásárhelyi Forgatag, Mikházi szabadegyetem, Erdélyi Táncháztalálkozó. A felsorolt rendezvényeken alapként „Folkudvar” típusú programokkal veszünk részt, de fontosnak tartjuk a hagyományos népzene, néptánc nagyszínpadon való bemutatását is a többi populáris program mellett. Ha ezt nem tennénk meg minden évben, a főként piaci alapokon szerveződő fesztiválokon nem lenne már jelen a hagyományos kultúra. A jelenlét ugyanakkor fontos marketing eszköz is egy friss alapítványnak, hiszen nagyban hozzájárulhat az Erdélyi hagyományok Háza céljainak, tevékenységének megismeréséhez, az erdélyi kulturális közéletbe való beépüléshez.

A 2020-as, eseményekben szegény év után örülünk, hogy 2021-ben és eddig 2022-ben is ilyen nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényeket valósíthattunk meg - találkozások, tanulás, minőségi zene, tánc, táncszínházi és más programoknak lehetett és lesz részese az erdélyi közönség és a népi kultúrát kedvelő érdeklődők.

2022-2023

A 2022-2023-as szakmai beszámoló letölthető formátumban (pdf) >>>

Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány tevékenységei

2022. július 1. – 2023. június 30. 

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány 2020 elején kezdte el tevékenységét, két fiókkal (Marosvásárhelyen és Kolozsváron) összesen négy alkalmazottal. 2021 nyarán további két városban indítottunk el területi irodát: Udvarhelyen és Csíkszeredában. A négy fiókot egy központi iroda kapcsolja össze Marosvásárhelyről. Ezzel együtt bővült az alkalmazottak köre szakemberekkel, kulturális szervezőkkel és miután a járványhelyzet szigorú szabályozásain is enyhítettek a hatóságok, 2022-ben már korlátozások nélkül, teljes jelenléttel tudtunk partnerek lenni a népi kultúra továbbéltetésében fontos szerepet játszó rendezvényeken, programokon. 2023 tavaszára az alkalmazottak száma 21 főre bővült (három személy jelenleg szülési szabadságon van), továbbá már folyik a sepsiszentgyörgyi és nagyváradi területi irodák felállítása – így a vonzásköreztükbe tartozó népi kultúrával foglalkozó civil szervezetek munkájának segítését és a saját, hiánypótló programjaink elindítását is ki tudjuk teljesíteni. Terveink szerint a nagyváradi iroda a teljes Pártiumot fogja ellátni Temesvártól Nagybányáig, a sepsiszentgyörgyiek a dél-erdélyi szórványt és a moldvai csángó magyarokat fogják majd át, jelentős távolságokat áthidalva.Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány 2020 elején kezdte el tevékenységét, két fiókkal (Marosvásárhelyen és Kolozsváron) összesen négy alkalmazottal. 2021 nyarán további két városban indítottunk el területi irodát: Udvarhelyen és Csíkszeredában. A négy fiókot egy központi iroda kapcsolja össze Marosvásárhelyről. Ezzel együtt bővült az alkalmazottak köre szakemberekkel, kulturális szervezőkkel és miután a járványhelyzet szigorú szabályozásain is enyhítettek a hatóságok, 2022-ben már korlátozások nélkül, teljes jelenléttel tudtunk partnerek lenni a népi kultúra továbbéltetésében fontos szerepet játszó rendezvényeken, programokon. 2023 tavaszára az alkalmazottak száma 21 főre bővült (három személy jelenleg szülési szabadságon van), továbbá már folyik a sepsiszentgyörgyi és nagyváradi területi irodák felállítása – így a vonzásköreztükbe tartozó népi kultúrával foglalkozó civil szervezetek munkájának segítését és a saját, hiánypótló programjaink elindítását is ki tudjuk teljesíteni. Terveink szerint a nagyváradi iroda a teljes Pártiumot fogja ellátni Temesvártól Nagybányáig, a sepsiszentgyörgyiek a dél-erdélyi szórványt és a moldvai csángó magyarokat fogják majd át, jelentős távolságokat áthidalva.

2022 nyara mozgalmas és eseményekkel teli időszak volt mindegyik iroda számára: nagy közönséget vonzó fesztivál Folkudvarok szervezése, jól behatárolt célközönségnek szóló táborok, kisebb, családos hangulatú hétvégék, események lebonyolítása jellemezte. Számos sikeres és nagy érdeklődésnek örvendő rendezvény szervezői/társszervezői lehettünk: 

Borospataki Családos Tábor – 2022. 07. 03-10

„Az első családos tábor 2011-ben került megrendezésre azzal a céllal, hogy minél több családdal megismertessük hagyományunkat és a népi kultúránk különböző ágait. Évről-évre egyre többen jelentkeztek be táborunkba, sokan közülük csupán az együtt eltölteni kívánt idő okán, nem feltétlenül a tábor nyújtotta lehetőségek miatt. Mára azok a családok, akik kezdetben nem voltak érdekeltek a hagyományőrzésben, olyan gyermekeket nevelnek, akik táncolnak, hangszeren játszanak, népi mesterségekkel foglalkoznak. Amiben reménykedtünk, megvalósulni látszik. A tábor hét napja alatt a népzenei oktatás mellett a különböző foglalkozások által (kézműves foglalkozások, nemezelés, szövés, fonás, gyöngyfűzés, baranta (magyar harcművészet), néptánc, ének tanulás, népi- és szerepjátékok, kirándulás, lovaglás, gyógynövénygyűjtés, stb.) a családok tartalmas időt tölthetnek a skanzen hagyományos környezetében. A népzeneoktatás a következő módon zajlik: a hangszeren tanulni vágyók a különböző oktatók vezetésével délelőttönként 3,5 órát és délutánonként 3 órát foglalkoznak a muzsikálással, esténként a táncházakban is adott számukra a lehetőség, hogy megmutassák tudásukat a táncoló közönségnek. Muzsikusaink a hét folyamán nem csak oktattak, de esténként táncházat muzsikáltak, vagy csak folkkocsma jelleggel a hallgatóság kedvére szabadon folyt a muzsika, nap közben pedig gyermektáncházhoz is húzták a talpalávalót. A tábor immár 9. alkalommal teremtett hasznos és tartalmas kikapcsolódási lehetőséget családok számára. Az utóbbi 3 évben már olyan szintű volt a túljelentkezés, hogy nem csak a skanzen kisházaiban voltak elszállásolva a résztevők, hanem a skanzen utcájában más házaknál is. A tábor híre szájról-szájra terjed, így egyéb “hivatalos” marketing tevékenységre tudatosan nem fordítunk gondot. Próbáljuk ezáltal a skanzen nyújtotta kapacitásokat kihasználni és kitölteni, törekszünk rá, hogy ne nője ki magát a tábor, hiszen az a minőség rovására menne.” – Molnár Szabolcs, az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnökének beszámolója a Borospataki Családos Táborról, amelynek immár az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány is társszervezője.

GernyeFest, 2022. július 10. - A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ- és a Fejes Művészeti Akadémia Egyesület közös szervezésében került megrendezésre a GernyeFest egynapos fesztivál Gernyeszegen, a Teleki kastélyban, Marosvásárhely közelében. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány első alkalommal társult a fesztiválhoz, a népi vonalat képviselve gyerekeknek szóló kézműves foglalkozásokat (rongybaba készítés, kötélverés, nemezelés, gyöngyfűzés) kínált a résztvevőknek, amelyeket helyi zenészek muzsikaszóval kísértek, illetve gyerektáncház és élőszavas mesemondás zárta a napot.

https://www.facebook.com/events/702667547692483/?ref=newsfeed

Július 10-15 között a IX. Kalotaszegi Vándor Néptánctábor társszervezői voltunk. A nagy sikerű tábor ezúttal Nyárszón került megrendezésre, gyerekeknek, fiataloknak biztosítva lehetőséget a Kalotaszeg térségében működő néptánccsoportok találkozására, tánctudásuk fejlesztésére.

https://www.facebook.com/kalotaszegitabor/posts/
pfbid02qa4CPmDR8bHMNWTcH8QepPPp2vhCYG54piXx2jXPfbY8sCheWaL9RCs47evUB6HGl

A Szőke Nyikó Hagyományőrző Egyesület által szervezett Székelyföldi citeraoktató tábor július. 18 és 22 között zajlott Székelyszentmihályon, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány társszervezésében. A tábor ideje alatt főleg erdélyi tájegységek népzenei anyagával ismerkedtek meg a citerajátékot kedvelő jelentkező gyermekek, fiatalok és pedagógusok: „Célunk az volt, hogy megszerettessük magát a hangszert és zenét a diákokkal, a pedagógusoknak pedig irányt mutassunk ezeknek visszatanításában. A táborozók Maros, Hargita, és Kolozs megyéből érkeztek a következő településekről: Marosvásárhely, Nyárádszentimre, Torda, Balánbánya, Korond, Sepsibükszád, Székelyszentmihály, Csíkborzsova, Tusnádfürdő, Székelyudvarhely, Oroszhegy, Budapest, Homoródszentpál, Kadicsfalva, Marosszentgyörgy, Csikszentdomokos, Körtvéfája, Csittszentiván. Oktatóink Biró László (Mezőtúr, HU), Bőr-Hunyadi Gyula (Marosvásárhely, RO), Tar Csilla-Eszter (Balmazújváros, HU), Dudás Klára (Forráskút, HU) voltak. Maga a tanterv és az oktatások Bíró László koordinálásával zajlottak le. A csoportok a diákok tudásszintjének megfelelően alakultak ki hétfő reggel, majd minden csoport miután elfoglalta a számára kijelölt termet, kezdetét vette a citeraoktatás.

Tar Csilla-Eszter citeratanár a kezdő csoporttal foglalkozott. A csoport életkora 6-60 év közé tehető. Különleges módszertanának köszönhető a gyors fejlődés, a színes érintő kotta, citerarajz alkalmazása. Bukovinai és Mátyusföldi gyerek dalokat tanultak. Pedagógiája az énekalapú hangszeroktatásra és a vizualizációra épül. Összeállított dallampéldái által rövid időn belül meg lehet tanulni citerázni.

Bőr Hunyadi Gyula népzenész a középhaladó csoportról gondoskodott. A csoport 10-65 év közé tehető. Nyárádmenti csokrot tanultak és külön foglalkoztak a nyújtott ritmus pengetéssel. Fő célja a népzene megismertetése és megszeretetése a citera segítségével.

Dudás Klára citeratanár a haladó-felzárkóztató csoporttal dolgozott, ők Magyarózdi népdalokat tanultak, A csoport többnyire pedagógusból tevődött össze. Véleménye szerint az értő közösség alakulásához elengedhetetlen a népzene ismerete, ezért fontosnak tartja a citerát minél több korosztállyal megismertetni.

Biró László citeratanár a haladó csoporttal dolgozott, ők a Gyimesi népdalokat sajátítottak el, technikai díszítésekkel szépítve a csokrot. A csoport életkora 14-60 év közé tehető. Munkája célja, hogy a felnőtteknek és a diákoknak is hitelesen átadja az eddig megtanult és összegyűjtött tudását, és megismertesse a magyar néphagyomány megőrzésének fontosságát.

A székelyföldi citeratábori oktatáson több mint 40 „diák” merült el a citerajáték titkaiban. A táborban öt nap alatt szakmai oktatás, napi 6 órában történt. Az utolsó nap délután-pénteken gálaműsorral zártuk a heti táborunkat a helyi kultúrotthonban. A gála műsort a helyi citerazenekar nyitotta meg, és bemutatták a nyomos citerajátékot a tábor részvevőinek és a meghívott vendégeknek. Ezután a tábori csoportok sorra bemutatták a tanult népdalcsokraikat. A gálaműsort egy közös Bukovinai székely népdal csokorral zártuk. Az előadás azért is volt fontos eleme a tábornak, mivel a diákok számára ez bizonyítja a leginkább, hogy mennyi szépséget rejt, és mekkora feltöltődést tud nyújtani egy ilyen jelegű citeraoktatás. Mind emellett egy ilyen tábor oktatás eredménye példamutató a csoportok számára. Péntek este egy közös nagy vacsorával zárult, a meghívottak és a tábori résztvevők családjaikkal. Elmondhatjuk, hogy a tábori esték közös zenélése, éneklése nagy élményeket és örömkönnyeket csaltak a szemünkben. A sok gyerek buzgó vidám kacagása együtt töltött idő, az oktatók odaadó igényes szakmai munkájuk rá világított, hogy nem szabad hagyni, elveszni, a citerajátékot a köztudatból.

Meghívott előadónk volt Szalay Zoltán zeneszerző, néprajzkutató zenetanár - Csak tiszta forrásból Magyar népdalok- Oktatási segédjegyzett szerkesztője. Előadást tartott az ŐSI HAGYOMÁNYAINK TUDATOS MŰVELÉSE! a-tanulmányáról, arról, hogy hogyan maradhat, fen a magyarság öntudatunk továbbadása. Az előadás végén pedig a megjelent népdal kötetekből szemlélhetünk. A könyvekben megtalálhatóak az eredeti hanganyagok, különböző tájegységekről, mint segédeszköz segítséget nyújtanak a népdalok visszatanításában.

A tábor ideje alatt egy kiállítási helyszint is berendeztünk, ahol megtekinthettük, és kipróbálhattuk a helyi és magyarországi citerakészítő mesterek hangszereit.

Magyarországi citerakészítő mesterek: Téglási Imre-Szigetmonostor, Gáts Tibor-Budapest, Gulyás Ferenc-Tárnok, Kovács László-Pécel, Barna István-Pécs. Erdélyi citerakészítő mesterek: Kusztos Árpád- Marosszentgyörgy, Nagy János- Jedd, Kelemen József-Csíkcsicsó, Osváth Pál Barna-Kadicsfalva-Székelyudvarhely.

Tódor Katalin és Csortán Hajnal mesekocsma felnőtteknek cím alatt meséltek igazi tanulságos paraszti meséket. Szabadidőben Fábián Salamon Ildikó kézműves foglalkozást tartott a gyerekeknek.

Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a táborból való hazatérés után az otthoni együttesben beindul egy magasabb minőségű munka és új citera csoport jött létre (Cimborák-Székelyudvarhely). A műhelymunkák ismét megerősítettek abban, hogy nyitottak kell legyünk a saját és más vidékeink népdalainak megismerésére, ahhoz, hogy ne csak szakmailag tudjunk fejlődni, hanem szívben és lélekben is helyre tudjuk tenni magunkat és az eddigi tudásunkat. Hálásak vagyunk a résztvevő diákokért és oktatókért, hogy jó kedvvel csatlakoztak be és kitartásukkal példát mutattak mindenki számára.

A sikeres tábor lebonyolításáért köszönetünket szeretnénk kifejezni az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványnak.” – A szervező, Szőke Nyikó Hagyományőrző Egyesület beszámolója.

Tusványos: 2022 július. 19 – 23. között került megrendezésre a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor közismertebb nevén a Tusványos, ahol helyet kapott a Kriza János Népzenei Sátor, ahová a programokat a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezte.

A sátor programjainak szakmai felelőse Pál István Szalonna volt, házigazdái: Sikentánc Szilveszter, Berecz István és Kacsó Hanga Borbála, a sátor hangtechnikusa Jendrics Gábor, illetve a programok lebonyolításának felelősei: Kacsó Csenge Réka, András Andrea a Hagyományok Háza részéről, az Erdélyi HH részéről meg Balogh Zsolt és Kis Réka.

Hétfőn este kezdődött a program a helyszín megtekintésével és egy ünnepséggel. Kedden reggeltől egész 17:00 óráig a sátordíszítés, kellékek kihelyezése és további előkészületek zajlottak, majd 17:00 órától kezdődött a palatkai táncoktatás, majd énekoktatás, mesemondás, és az esti programok.

Szerdától-péntekig minden nap 11:00 – 17:00 órák között kézműves foglalkozások voltak, amit a Csíki Nemez Műhely bíztosított.  Minden nap viszonylag sokan voltak, a nagy meleg, napsütés ellenére is. A 16:00 órás mesemondást Csórtán Hajnal, Tódor Katalin és Bedőházi Beáta végezték. A mesemondást mezőségi táncok oktatása követte, ahol szintén minden nap sok kezdő volt, ezt követe Kacsó Hanga Borbála népdaloktatása, aki minden nap más falunak a népdalait oktatta mezőségről. Ezt követően gyerekeknek és felnőtteknek szóló mesélés vonzotta oda a hallgatókat. 20:30-tól minden este volt egy koncert kivéve csütörtökön mert akkor a Bekecs néptáncegyüttesnek volt az előadása, minden esti koncert teltházas volt. A napot egy rövid táncház zárta. Mivel nagyon sok kezdő volt ezért Berecz István és Sikentánc Szilveszter végig oktattak 2 óráig majd kettőkor zárt a sátor és tovább a sátor előtt voltak az hajnalizások.

https://www.ehh.ro/index.php/hu/programok/fesztivalok/97-kriza-janos-nepzenei-sator-a-31-tusvanyoson

Egyfeszt – Folkudvar: 2022. augusztus 4-7. között zajlott a Gyergyó-medencei Egyfeszt összművészeti fesztivál, melynek célja megkeresni Gyergyó helyét a Kárpát-medence kulturális turisztikai térképén és visszahelyezni az őt megillető pozícióba. A fesztivál társszervezője és támogatója volt többek között az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, valamint a budapesti Hagyományok Háza. A Folkudvar Gyergyószentmiklós központjában, a Szilágyi vendéglőben kapott helyet, ahol csütörtök estétől hétfő hajnalig színes programok várták az odalátogatókat: koncertek, előadások, táncoktatás, kézműves foglalkozás, viselet bemutató, pálinkakóstoló, mesekocsma és táncházak. A legsikeresebb, leglátogatottabb programjaink közé tartoztak: a Mocorgók Néptáncegyüttes műsora, minden estés táncházak, gyerektáncházak, Farkas Tamás és az adatközlők, Folker együttes gyerekelőadása, Dr Benedek Tibor Magor - Berecz András és az adatközlők előadása, Paár Julcsi Hangoló: Kerekerdő koncert, Tükrös zenekar koncert. Egy-egy előadáson közel 250 ember, az esti koncerten és táncházakban pedig közel 500 személy vett részt. Átlagosan naponta közel 1500 ember látogatott be a Folkudvarba.

Zene, kultúra, hagyomány, kaland, turizmus és gyerekprogramok: az Egyfeszt a zene és a kultúra színes kavalkádja. Az a hely, ahol a hagyomány és a modernség ötvöződik. A fesztivál zenei palettáján rengeteg műfaj képviseltette magát és magába foglalta a legismertebb hazai és nemzetközi előadókat, de a népzene és a táncház sem maradt ki a programból. Az irodalom és színház szerelmesei könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és előadások beláthatatlan soraiból válogathattak, míg a a gasztro-utcában a Gyergyói-medence hagyományos ízeibe kóstolhattunk bele. Természetesen a gyerekeknek is számos lehetőségük volt kikapcsolódni az Egyfeszten, hiszen fontos, hogy a legkisebb fesztiválozók is megtalálják a számukra legmegfelelőbb foglalkozást. A kulturális programok mellett a környék mesebelisége is megcsodálható volt olyan programkülönlegességek által, mint az alternatív hegymászó útvonal (via ferrata), a medveles és a siklórepülés.

Az Egyfeszt összművészeti fesztivál második kiadása is nagyszerűre sikeredett, hisz a kitűzött célok mindegyikét megugrotta: mondhatjuk, hogy a programok kilencvenöt százalékát sikerült lebonyolítani, a hagyomány, a kultúra, a gasztronómia, a turizmus és a zene ötvözete pedig arra sarkall, hogy jövőre még több hozzáadott értékből kapja meg Gyergyószék azt a fesztivált, amely ebből kifolyólag valóban összművészetivé válik.

A szervezők, a koordinátorok, a rengeteg önkéntes, a fellépők, előadók, programfelelősök vagy épp azok a látogatók, akik legalább egy udvarra ellátogattak – hosszan folytatható lenne a sor, de valóban mindenkire szükség volt ahhoz, hogy elmondhassuk: az Egyfeszt második kiadása mindenféle tekintetben szintet lépett, és ezt a fejlődő tendenciát fogjuk szem előtt tartani a továbbiakban is.

Mérai Világzenei Csűrfesztivál - Méra, 2022. augusztus 4-7.

2022. augusztus 4-7. között újra a Kolozs megyei Méra lett a világ közepe a 7. Mérai Világzenei Csűrfesztiválnak köszönhetően. A kezdetektől fogva a fesztivál célja, hogy a figyelmet Kalotaszeg kulturális értékeire irányítsa, és olyan újszerű pezsgéssel tegye ezt, aminek párja nincs a környéken. A vidék – sokak által ismert – népzenei örökségét a különböző népek zenéinek újraértelmezésével létrejött világzene műfajával találkoztatva erősíti a két műfaj egymást, és emelik ki egymás értékeit. Teszik mindezt a magyar és a világ különböző pontjain működő elismert világzenei felállások koncertjeinek segítségével. Azzal, hogy autentikus népzenei és világzenei hangzás egy helyen összpontosul, a mai kor emberéhez esetenként közelebb álló világzenei hangzás segítségével a népzene alapvető értékeit is könnyebben megismerhetővé, testközelivé tehetjük.

A 3 kontinensről érkező zenészek sokszínű koncertkínálata mellett a fesztivál 83 programpontja úgy állt össze, hogy minél szélesebb körű betekintést kínáljon a nép- és világzene, illetve a helyi kultúra világába. A programok megvalósításán 72 szervező, szakmai partner és önkéntes dolgozott, és összesen 140 zenész és táncos lépett színpadra. A zenei kínálaton túl a helyszín, Méra és épített öröksége adja a rendezvény különleges értékét. A programoknak a falu portái adtak helyet. A falu tájháza és annak udvarán álló gazdasági épület volt a központi helyszín. Napközben a színpadon beszélgetések, kalotaszegi tánctanítás folyt, és helyi lakosok oktattak népdalokat. Este a világzenei koncertek váltották őket, aztán pedig táncház és világzenei DJ. A református templom a meghitt zenei élmények helyévé vált a koncerteknek köszönhetően, illetve itt került szakszerű bemutatásra napi több alkalommal a helyi népviselet is. A Bivalystúdióban filmvetítéseket és a falu jellemző állatát, a bivalyt bemutató etnomuzikológiai előadásokat szerveztünk. A Stúdió udvarán kalotaszegi kistermelők termékei voltak kóstolhatóak. A Csűrfiának otthont adó udvar a MókaTár és a Hagyományok Háza kézműves foglalkozásainak, énekes, néptáncos játékainak köszönhetően volt gyermekzsivajtól hangos. Aki mégis egy kis csendre vágyott, az a gyümölcsösben, a fesztivál Chill zone-jában tölthette az időt. A tavalyi évhez hasonlóan most is lerótták tiszteletüket az összegyűlt zenészek és fesztiválozók a mérai temetőben nyugvó zenészek előtt. A rendezvény 4 napja során állandó tevékenységként szerepelt a közösségi szövés. Két sál készült el, amelyeket árverezésre bocsátottunk. Az árverésekből befolyt összeget, 1.000 lejt a Mérai Cifra Néptáncegyüttes próbatermének kialakítására ajánlottuk fel. Igazi különlegességnek bizonyult az amerikai Bruce Dale fotográfus kiállítása, aki 1969-ben a National Geographic megbízásából járt Mérában és készített képeket a helyi közösségről. Több mint 50 év után személyesen tért vissza és egy 28 képből álló kiállítást nyithattunk meg a fesztivál központi helyszínén. A fesztivál 4 napja alatt 3900-an fordultak meg a fesztiválon. Tizenkét év alatti résztvevő, gyerek megközelítőleg 700 volt.

https://www.youtube.com/watch?v=pvzvul0jQq4&t=33s

https://www.meraworldmusic.com/en/archive/2022

A Hagyományok Házával közösen szerveztük 2022-ben is a torockói Double Rise fesztivál folklórprogramjait augusztus 11-13. között. A fesztivál egyik legnépszerűbb helyszíne a Folkudvar volt.

https://www.facebook.com/events/795664198538498/

https://www.ehh.ro/index.php/hu/programok/fesztivalok/101-double-rise-folkudvar

Kolozsvári Magyar Napok - 2022.08.17-21.

A Kolozsvári Magyar Napok 2022-ben a 13. kiadását ünnepelhette. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kisebb programokkal vett részt előző években a rendezvényen. A délelőtti idősávban az ölbeli játékokkal, zenés-mesés-táncos komplex gyerekfoglalkozásokkal szórakoztattuk a családok apróságait, délután pedig a szakmának és a nagyközönségnek címezve a Folkfórum keretein belül foglalkoztunk egyik évben a népviselettel-ruházattal, népi motívumok mai használhatóságával, másik évben a néptánccal mint hivatással, melynek apropóján számba vettük az erdélyi hivatásos tánccsoportokat, amatőr táncegyütteseket, a szakmai problémákat és lehetőségeket. Minden évben sor került több általunk biztosított koncertre is, délelőtt gyerekekelőadásokat biztosítottunk a főtéri nagyszínpadon, este főműsoridőben egy-egy nagy koncert költségeibe is besegítettünk. Így valósult meg 2020-ban a Szalonna és erdélyi zenész barátai koncertje, illetve 2021-ben a 10 éves jubileumát ünneplő Tokos koncert.

Idén teljes Folkudvar programmal készültünk a 13. Kolozsvári Magyar Napokra.

45 éves a kolozsvári táncház apropóján négy napos programsorozattal várta kis és nagy közönségét a FolkUdvar a kolozsvári magyar közösség legnagyobb ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napokon.

Néptánc, népzene, népmese, népi kézművesség mind egy helyen a Református Kollégium udvarán volt! Gyerekfoglalkozások, ölbeli játékok, mesterség- és viseletbemutatók, ének- és táncoktatások, előadások, koncertek, kiállítások közül választhattak az udvarba érkezők.

Ez volt az a hely, ahol napközben bárki megtalálta a kedvére valót, este a táncházban pedig zengett a lélek, zengett a szó, zengett a szerelem ajtó!

A FolkUdvar programkínálata a kolozsvári táncházas civilek közös munkájának eredménye volt. A 45 év során több generáció nőtt bele a táncházmozgalomba, számottevő azok száma, akik a szórakozás mellett hivatásuknak is választották ezt a pályát, szakmailag és emberileg is máig építik, formálják a helyi közösségeik jövőjét. Oktatóink, előadóink és közreműködőink kiváló zenészek, táncosok, kézművesek, illetve szakemberek voltak. A közös bennük, hogy rajonganak a népi kultúráért, érzik lüktetését, értik a nyelvét és meg akarják tanítani másoknak is.

https://www.facebook.com/events/627846065200083

Vásárhelyi Forgatag – 2022. 08. 26-28

A marosvásárhelyi várba kiérkező résztvevők reggeltől késő délutánig válogathattak a változatos kézműves programok közül. A három napos rendezvény alatt meghívott táncegyüttesek műsorai, népzenei koncertek, táncházak, folkkocsma, mesemondás, népdaloktatás és számos más kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító, a néphagyományok megszeretésére buzdító program került sorra. Több mint 1000 résztvevő tekinthetett be a néptánc, népzene, népi kézműves mesterségek-foglalkozások világába.

Délelőttönként élőszavas mesemondással vártuk a gyermekeket a Mesesátorban. A népi mesemondó hagyományt követve fejből meséltünk, nem könyvből olvastunk, interaktív és improvizatív módon, a mesehallgató gyermekek reakcióit is figyelembe véve, mesébe szőve alkottunk újra ismert vagy kevéssé ismert népmeséket. Mondókákkal, mesecsalogató furulyaszóval színesítettük ezeket a programokat.

A Mesesátorban 10:00 órától 20:00 óráig színezni, kirakós játékokkal és memóriakártyákkal játszani, meséhez kapcsolódóan ujjbábokat készíteni, papírból kivágott babákat népviseletbe öltöztetni, az egyes viseletdarabjaikat színezni is lehetett.

Két kiadványt használtunk fel ezekhez a tevékenységekhez:

- Mogyorósi Ágnes – Sántha Emőke: Bíborba’, bársonyba’, gyöngyöskoszorúba. Kallós Zoltán Alapítvány, Válaszút, 2016. – foglalkoztató füzet, amely a mezőségi, a széki, a kalotaszegi, az erdélyi szász és a moldvai csángó férfi és női viseletet mutatja be. A gyerekek öt színezhető „öltöztetős baba” segítségével ismerkedhettek meg az egyes tájegységek viseletdarabjaival, melyek eredetije a Kallós Zoltán Alapítvány múzeumában látható.

- Sevella Zsuzsanna: Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát. Játékgyűjtemény és foglalkoztató munkafüzet szűrhímzés és fafaragás motívumokkal. Hagyományok Háza, Budapest, 2017.

   A sátor előtti zöldfüves téren kicsik és nagyok kültéri fajátékokat, ügyességi játékokat próbálhattak ki, akár versenyezhettek is a gyerekek egymással. Volt gólyaláb, karikadobáló, csigafuttató, diótörő, sajtlabirintus, különböző méretű, fából készült lépegetők, óriás malomjáték, de ki lehetett próbálni a zsuppolást, talicskából halacskákat lehetett kifogni, és bátor hősökként meg lehetett küzdeni a Mesesátor előtt álló háromfejű sárkánnyal is. Isztojka Máté mindhárom nap vállalta a kültéri játékok rendezését, és önkéntesek is segítettek, a mesemondók is önkénteskedtek. 

Nagy volt az érdeklődés minden nap, reggeltől estig fogadtunk minden korosztályt, naponta kb. 200 személyt. 

Benkő Éva mesés, játékos foglalkozásán az élőszavas mesemondást követően a gyerekek játékosan, fizikailag is megélhettek valamit a mese üzenetéből, népi gyermekjátékok, mondókák, dalocskák segítségével. 10 gyermek a színpadon vett részt a mesés foglalkozáson, az őket kísérő szülők és nagyobb gyerekek, mintegy 25-30 fő pedig a nézőtérről, közönségként, de a felnőttek is be-bekapcsolódtak a közös éneklésbe.

A mesetáncház a népmesét, a népi játékot és a néptáncot ötvözte. A mintegy 50 főnyi közönség, gyermek és felnőtt pillanatnyi reakciói is bevonódtak a történet mesélésébe. Miután meghallgatták a mesét – „aki nem hiszi, járjon utána!” felhívással –, egy cselekvő tevékenység következett, melynek tartalmát mondókák, népi játékok, dalocskák, az élő népzene és a néptánc képezte. A mesetáncház alatt az Üver zenekar muzsikált.

   Az utolsó meseprogramunk egy interaktív, népdalokkal, mondókákkal, tánccal fűszerezett mesejáték volt, melyet elsősorban óvodás és kisiskolás korosztálynak ajánlottunk. A király rózsái című örmény népmesét Kádár Zoltán János mondta el, Cserey Both Zsuzsa mesedalnokkal együtt magyar népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok segítségével vonták be a gyermekeket. 15-20 gyermek a színpadra is felment, az őket kísérő szülők és nagyobb gyerekek, mintegy 30-40 fő pedig a nézőtérről, közönségként vett részt, de a felnőttek is be-bekapcsolódtak a közös éneklésbe, mint Benkő Éva meseprogramja alkalmával. A meseprogramok, a Mesesátorhoz kapcsolódó foglalkozások és kültéri játékok összességükben nagyon sikeresek, népszerűek voltak.

A IX. Vásárhelyi Forgatagon péntektől vasárnapig, délelőtt 10 és este 8 óra között biztosította az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány a kézműves tevékenységeket kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A három nap alatt az érdeklődők betekinthettek a csuhéfonás rejtelmeibe Orbán Veronka irányításával, kipróbálhatták a gyöngyfűzés technikáját Molnár Rozália és Derzsi Ágnes irányításával, hímezhettek Ávrám Éva és Simó Ünige felügyelete alatt, nemezelhettek Bíró-Janka Annával, népi motívumokat festhettek fára Török Zsuzsa és Bajkó Enikő vezetésével, agyagozhattak Moldován Emese vezetésével, és kipróbálhatták a bőrműves díszítő technikát Szász Judit  vezetésével. A fiúknak is kedveskedtünk, a 10 év fölöttiek kipróbálhatták a fafargást Borbély Attila irányításával. Illetve kicsik és nagyok szőhettek az udvaron felállított szövőszéken. Naponta több, mint 200 érdeklődő fordult meg mindegyik foglalkozásvezetőnél, illetve a 3 nap alatt elkészült egy 10 m-es hosszúságú szőnyeg. Amint azt a számok is mutatják, mindegyik kézműves foglalkozásnak nagyon nagy sikere volt.

A táncházmozgalom ötvenedik évfordulója alkalmából széki énekoktatásra hívtuk és vártuk az érdeklődőket péntek délben. Élő zenés kíséretet biztosított az Üver zenekar. Nagyon jó hangulatú alkalom kerekedett, nagyon tág korosztály érdeklődött kismamák, nagymamák, arra sétáló családok kapcsolódtak be az éneklésbe. Több, mint 50 fő vett részt az énekoktatáson. Vasárnap délután 5 órától szintén élő zenés kíséretű énekoktatásra hívtuk és vártuk az érdeklődőket. Ez alkalommal Cserey-Both Zsuzsától észak-mezőségi, Beszterce környéki és Sajó menti népdalokat tanulhattak az érdeklődők. Szintén nagy érdeklődésnek örvendett az esemény. Székeken, padokon, fűben elhelyezkedve énekeltek jókedvűen, tele torokkal a résztvevők. A vasárnapi énekoktatáson is, több, mint 50 fő vett részt.

Nemzetünk meghatározó jellemzője és ismertetője a nyelv mellett, a viselet. Pénteken 13.00 órai kezdettel Szövérfi Zsuzsa – széki születésű matematika tanárnő – mesélt a széki népviseletekről és a népviseletekhez kapcsolodó szokásokról. Széki születésű lévén, személyes kapcsolodása által mutatta be a viseleteket, saját örokségeit, mint a nagymamája hímzett csizmáját. Bemutatott egy menyecske öltözetet és egy fiatal lány öltözetet két modell felöltöztetése révén. Beszélt a nyári öltözékről, a téli öltözőkről, a templomba járó viseletről, a konfirmáló viseletről, az ingek, szoknyák „ráncairól” .

A népviselet-készítés mára nagyrészt átalakult, hagyományozódó formái rekonstruálásokkal érhetők el. Dávid Alpár az előadása keretén belül rávilágított a 21. századi viseletkészítés problémáira, és arra, hogy hogyan képes egy cég fenntartani magát az efféle megrendelésekből. Bemutatta a vállalkozás alapítóját, id. Dávid Alpár munkásságát, honnan indult a cég, meddig ért el, és merre tart. Hangsúlyt fektetett a hagyományos mesterségeket továbbéltető célok fontosságára.

Énektanítás Kásler Magdival - Kásler Magdi nyárád menti népdalokat tanított a jelen lévőknek, ahol az Üver zenekar szolgáltatta az énekoktatás aláfestő és segítő zenéjét. Az énekoktatásra odaérkező érdeklődők az előre kinyomtatott szövegeket már Magdi érkezése előtt tanulmányozhatták. Teljesen megtelt a terem. Több, mint 50 fő vett részt az oktatáson, teljesen megtelt a terem. Voltak, akik céltudatosan az lnekoktatásra jöttek, voltak akik a Borudvarból léptek be, hallva, hogy odabenn történik valami.

Táncház az Üver zenekarral - Jó hangulatú táncház kerekedett, a táncosok megtöltötték a táncteret, de bőven voltak nézelődők is. Sokan célzottan a táncház miatt jöttek el a Borudvarba, de akadtak olyanok is, akik hallva a zenét, benéztek a terembe, akár táncra is perdültek. Hajnalig tartott a muzsikálás, a táncház után az udvarban folytatódott az éneklés. A borudvar kiváló helyszínnek bizonyult a zenés, éneklős, borozgatós estékre.

Táncház a Soroglya zenekarral és az Öves együttessel - A marosvásárhelyi várban volt a táncház, a Pilvax kávéházban, ahol megvárva a nagyszínpadi koncert végét este 11-kor kezdtük el a táncházat. A táncrendet széki táncokkal indítottuk, ahol a fiatalabb társaságot bevonva magyart, vagy más néven négyest, lassút és csárdást tanulhattak Balogh Zsolt néptáncpedagógustól. Máskor is érdemes egy-egy táncot kiragadva tanítással kezdeni a táncrendet. Két zenekar váltotta egymást a nagyváradi Soroglya zenekar, illetve a vásárhelyi Öves együttes. Ez egy kicsit megosztotta a társaságot, de sokan álltak fel a moldvai táncokra is. Hajnalig tartott a táncház. A Soroglya zenekar és az Öves együttes is kitett magáért, remek muzsikákra táncolhattunk és énekelhettünk. Körülbelül 50-70 ember vett részt valamilyen formában az eseményen az éjszaka folyamán.

https://www.ehh.ro/index.php/hu/programok/fesztivalok/109-folkudvar-a-vasarhelyi-forgatagon-2022

https://www.facebook.com/events/783187482815013/?ref=newsfeed

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3355354084721821&type=3

Mikházi Szabadegyetem – 2022. szeptember 2-3

2022. szeptember 2-3-án a népi tudásátadás témáját illetően szakmai találkozóra került sor Mikházán. A 2022-es évi program kiemelt témája a kézművesség volt, de a Gyermekfoglalkozások szekcióban is gazdag programkínálattal várták az érdeklődőket. Olyan témákról hangzottak el előadások, és kerültek megrendezésre interaktív műhelyfoglalkozások, mint az ölbeli játékok, zenés-táncos-mesés komplex gyermekfoglalkozások, dramatikus népszokások és népi gyermekjátékok:

11:00 – 11:30 Szejke Judit - Jeles Napok gyermekfoglalkozásokban

A szatmárnémeti Borókagyökér Egyesület tevékenységét, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó gyermekfoglalkozásait mutatta be PowerPoint prezentációs előadásában Szejke Judit, az egyesület programfelelőse. Az eredeti terv szerint húsvétváró sárgatúrót is készített volna, a résztvevők bevonásával, de sajnos a gasztronómiai programok elmaradtak a kötelező egészségügyi előírások és az időjárás miatt. Az egyesület kosárfonó, fafaragó, szövő, fazekas, bútorfestő és nemezes műhelyeket működtet. A Jeles Napok programsorozat keretében az egyesületnél tartott húsvétváró foglalkozásokról (tojásfestés, tojásberzselés, sárgatúró készítése), szüreti mulatságról (must- és borkészítés, közösségi játékok, bál), és karácsonyváró (hagyományos alapanyagokból hagyományos technikával készített karácsonyi díszek) programokról készített képes beszámolókkal egészítette ki az előadását.

11:30 – 13:00 Tálas Ágnes - Népi-játék-kalendárium a környezettudatosság jegyében (előadás, gyakorlati bemutató, népi játékok tanítása)

Tálas Ágnes népi gyermekjáték- és néptáncoktató, óvodapedagógus, a Lipinka online program, tudásmegosztó műhely vezetője, a Hagyományok Háza külső munkatársa előadása visszautalt a 2019-es Mikházi Szabadegyetemen tartott előadására, melynek Népi-játék-kalendárium volt a címe, de tovább gondolva összekötötte a környezettudatossággal és az egyre inkább divatos világnapokkal (pl. víz világnapja, madarak és fák világnapja, a kenyér világnapja). A pedagógusok részéről érkezett igény, hogy ezekre a témákra hogyan lehetne felkészülni. Tálas Ágnes javaslata, hogy az új dolgokat a régi szemszögből próbáljuk megközelíteni, és pl. mondókákat, népi játékokat ugyanúgy használni a modern világunkban is. Alkalmazzuk a hagyományból átöröklött tudást, mert ha elődeinknek a jeles napokhoz köthető tudását helyezzük a világnapok fókuszába, akkor pont a környezettudatos nevelést fogjuk támogatni. Hagyományismereti foglalkozások szerkezetét mutatta be: keret, téma – beszélgetés a gyerekekkel az adott témáról, majd népi játékokat, népdalokat, kézművességet és népmesét kötünk az adott témához. Pl. madarak és fák napja témához javasolt játékokat, népdalokat, kézműves tevékenységet, népmeséket.

15:30 – 17:30 Németh Nóra - Találkozás a néphagyománnyal és Figurás Néptáncos Bérlet (előadás 40-45 perc, filmnézés 45 perc, beszélgetés a gyakorlati megvalósításról, helyi tapasztalatok alapján)

Német Nóra, a budapesti Hagyományok Háza kulturális szervezője egy eddig még be nem mutatott filmen keresztül ismertette a „Találkozás a néphagyománnyal” elnevezésű, gyermekeknek szóló programjukat, amelyen a Kárpát-medence magyarságának folklórjával és kézműves hagyományaival ismerkedhetnek. A félnapos, interaktív, sokszínű, egész délelőttös foglalkozást nagyszerűen imitálják a felvételen szereplő házigazdák és a Magyar Állami Népi Együttes táncosai, akik többek között népviselet, tánc, hangszerek bemutatására vállalkoznak. Az említett program rendkívül népszerű a gyerekcsoportok körében, ugyanis testközelben találkozhatnak néphagyományaink különféle vetületeivel, így például rácsodálkozhatnak menyasszonyöltöztetésre, kipróbálhatják magukat pásztorjátékokban, még élőszavas mesemondásba is bevonódhatnak, ugyanis a mesélő interaktívan szövi a mese fonalát. A kérdésfeltevések és a témával kapcsolatos eszmecsere során a film keletkezésének történetére is fény derült: bár régi terv valósult meg általa, de az elkészítésnek teret és alkalmat a világjárvány miatti kényszerszünet szolgáltatta. Huzamosabb ideig nem lehetett a bemutatott foglalkozást gyerekekkel megtartani, viszont elkészült egy minőségi bemutató anyag, amit többek között annak népszerűsítésére is fel lehet használni a továbbiakban.

17:30 – 18:30 Barabás László - Dramatikus népszokások és népi gyermekjátékok a Közép-erdélyi néprajzi régióban

Barabás László a dramatikus népszokások és népi gyermekjátékok elméleti háttérének ismertetését interaktív formában valósította meg. Nyomtatott szemléltető anyagok, térképek, táblázatok segítségével a résztvevők követni tudták egy-egy szokás vagy szokáselem meglétét vagy hiányát a különböző altájegységeken, illetve azt is, hogy milyen hatása volt ilyen tekintetben a felekezeti többségnek településenként. Az elméleti bevezetőt két betlehemezést szemléltető videófelvétel megtekintése követte, mindkettő ugyanarra a sémára készült, néhány évtized különbséggel. Az archív felvételen Barabás László saját gyűjtése örökíti meg az egykori marosszéki betlehemezést. Ennek mintájára és szöveganyagát követve, azt további énekekkel kiegészítve készült el a másik bemutatott filmfelvétel, amelyet egy pályázatra készítettek el kisiskolások szereplésével, Fodor Flóra nyárádremetei tanítónő vezetésével az elmúlt években. Inspiráló és a jövőre mutató a szemléltetett párhuzam, hogyan lehet és érdemes a szokásokhoz viszonyulni egy pedagógusnak, illetve milyen nagyszerű módon lehet ezeket továbbadni és éltetni. Érdemes megjegyezni a két megörökített betlehemezés különbségét is a párhumam mellett: a korábbi saját környezetében megélt hagyomány, az új pedig egy kimerevített, megrendezett, részben a „kamerának” eljátszott szerep, előadás.

10:30 – 12:00 Surányi Eszter - Ölbeli játékok

Surányi Eszter a budapesti Zeneakadémia hallgatója, Sándor Ildikó tanítványa, az ölbeli játékokról tartott előadást és plüssjátékok segítségével gyakorlati bemutatót. Az ölbeli játékok vagy dajkarímek elsősorban a kisgyermek első két-három életévéhez kötődnek. Generációról generációra adták át régen, de mára visszaszorultak (pl. a nagymama harmincat tud, az anyuka tízet, a gyermek már csak hármat). Ezért szerveznek napjainkban olyan foglalkozásokat édesanyáknak és pedagógusoknak, ahol ezeket a játékokat, melyeket hagyományosan a családban, spontán módon sajátítottak el, vissza lehet tanulni. Óvodai foglalkozásokba, gyerektáncházakba, baba-mama klubokba is be lehet ezeket a játékokat vinni.

12:00 – 13:00 Benkő Éva - Mese, mese, mátka - mesés, játékos foglalkozás (mese-játék, élőszavas mesemondás és gyakorlati bemutató)

Benkő Éva óvónő, kézműves, mesemondó, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány és Játszóház elnöke, a Folker együttes tagja mesés játékos foglalkozást tartott pedagógusoknak, népi játszóház vezetőknek és szülőknek. A bevezető részben a népzenészekkel közösen tartott mese-táncházról beszélt röviden, majd a mesejátékról, melynek az a célja, hogy élőszavas mesemondás után a gyerekek játékosan, fizikailag is bevonódva a mesei világba, népi gyermekjátékok, népdalok segítségével éljék meg a népmesék által közvetített tudást. Ezután mesét mondott, az állatok beszédét értő pásztorfiúról mesélt interaktív módon, majd a mesehallgatók beléptek a mese világába, és népi gyermekjátékokat játszottak együtt.

15:30 – 17:00 Benedek Árpád - A Csillagocska Alapítvány gyermekfoglalkozásai és zenés, táncos, mesés komplex gyermekfoglalkozás (előadás és gyakorlati műhely)

Benedek Árpád zenepedagógus, néptáncoktató az idén 20 éves nagyváradi Csillagocska Alapítványt és annak tevékenységeit mutatta be. 2002-ben a nagyváradi református egyházközség hozta létre az alapítványt és egy zeneóvodát, dr. Pálfi József lelkész kezdeményezésére. Az alapítvány célkitűzése az oktatás, az óvodától az egyetemig. A zeneóvoda stratégiája, felépítése, az ott alkalmazott módszertan a népi gyermekjátékokon alapul. Minden nap van zenefoglalkozás, élő hangszerekkel találkoznak a gyerekek, kipróbálják, használják és vigyáznak a hangszerekre. Az óvodában elkezdődik a táncoktatás is. A zene összekapcsolódik minden nap a többi tevékenységgel, komplex módon használják. Délutáni gyermektáncházat is szerveznek óvodásoknak és kisiskolásoknak. A gyakorlati bemutatón Benedek Árpád egy gyerektáncházas tevékenységet mutatott be, ami egy mesére épült. Az élőzenét a kézdivásárhelyi Finom Zenekar szolgáltatta.

17:00 – 18:30 Bakó Fazakas Zsuzsa - „Esztendő kereke” – Jeles Napok Kézdivásárhelyen (bemutató előadás és dalos-táncos-zenés gyerekfoglalkozás, gyakorlati műhely)

Bakó Fazakas Zsuzsa (óvónő, táncoktató, az Antanténusz Egyesület elnöke) beszámolója: Rangos és értékes előadássorozat, valamint az ezt követő műhelyfoglalkozásoknak a résztvevői lehettünk Mikházán, a budapesti Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Szabadegyetemén. A különféle érintett témakörök közt méltó helyet kapott a Gyermekfoglalkozások program. Ezen belül is különféle címszó alatt változatosan, de mégis ugyanazon tematikát járta körül minden erdélyi előadó, játszóházvezető kolléga, miszerint, kerestük a lehetőséget, azaz megmutattuk, hogyan lehet a legjobban megmozgatni mesével, dallal, ritmussal a legkisebbeket úgy, hogy közben megtartható/élhető legyen a hagyomány?! Mi, kézdivásárhelyiek a Jeles Napok programsorozatunkat mutattuk be, amelyet lassan egy évtizede szervezünk, az esztendő jeles napjaihoz igazodva. Az élőzenét a Finom Zenekar szolgáltatta. Átsuhantunk az esztendő kerekén, érintve a főbb ünnepköröket és az ezekhez kapcsolható jeles napokat. Megmutattuk a saját helyi szokásainkat, valamint azt, hogy mi hogyan tömbösítünk, avagy járjuk körül a témát, és milyen anyagszükséglet és eszköztár áll a rendelkezésünkre?! Gazda Klára gyűjteményét felhasználva kipróbálhatták a pedagógusok, játszóházvezetők a játék örömét, együtt, új dallamokkal és játéklehetőséggel gazdagodva. Nagyszerű és hasznos volt, hogy egymás foglalkozásán részt vehettünk, tanulhattunk egymástól, így gazdagodva egymás módszereivel.

A 2022-es Mikházi szabadegyetemünk mottója Fókuszban a kézművesség volt.

Ennek megfelelően tartalmas 2 napi programmal készültünk a szakmai közönségünknek. Gyerek- és felnőttfoglalkozások, képzések és szakkörök, vásárok, népi motívumok mai feldolgozása, múzeumi gyűjtemények, kiállítások és azokból inspirálodó tárgytervezés, népi iparművészeti minősítések, pályázatok voltak napirenden. Az előadások, beszélgetések és gyakorlati műhelymunkák során vettük számba új kiadványainkat, módszereinket és eredményeinket!

A kézműves panel pénteken, a szabadegyetem első napján egy általános körképpel kezdődött Beszpremy Katalin: Élő Népművészet Erdélyben című előadásával. Az elmúlt 4 év népi kézművesség terén elért eredményeit (kézműves pályázatokon, kiállításokon, fesztiválokon való részvétele az erdélyi kézműveseknek, népi iparművészet zsűriztetés) vette számba azzal a céllal, hogy előremutatóan biztasson bennünket, jó az irány és kiváló alkotóink vannak, akiket segíteni kell a kibontakozásban.

Péter Szidónia A kézműves oktatás lehetőségeiről beszélt, milyen típusú képzéseket ajánl a Hagyományok Háza a budapesti és környékbeli kézművesség iránt érdeklődőeknek, melyek azok a műhelyek, amelyeket a városi közönség előszeretettel látogat, mi az ami anyagilag eltartja magát a bevételekből, ugyanakkor melyek azok a Hagyományok Házás kiadványok, amik segíteni tudják az oktatók munkáját.

A délutáni órákban két intézmény, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány iskoláknak kiajánlott kézműves gyerektevékenységeit ismerhettük meg Benkő Éva és Balázs-Bécsi Enikő prezentációiból. Egy hasznos műhelybeszélgetésre került sor, melyben az Iskola és kézműves ház kapcsolatára derült fény a két városban. Két módszer működésébe kaptunk bepillantást, mely heti rendszerességgel kínál iskolán kívüli tevékenységet a városi közegben nevelkedő gyerekeknek.

Benő Nagy Réka, a nádudvari népi kézműves iskola vezetője a „Magyar műveltségre nevelés a nádudvari kézműves iskolában” címmel ismertette iskolájuk szellemiségét és jelentkezési lehetőségeit az erdélyi fiataloknak.

Szombaton szintén értékes témákat vetettünk fel és beszéltünk meg a jelenlévőkkel. Először Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója ismertette a Mesterségek Ünnepe múltja, jelene, jövője körülményeit és sikerüknek titkát. Mivel itt Erdélyben is terveink között szerepel egy hasonló fesztivál megszervezése, hasznos volt látni, mi minden kell együtt legyen ahhoz, hogy sok éven keresztül a népi kézművesség fellegvárává alakuljon egy nagyrendezvény.

Benkő Pál, a Felvidéki Kézműves Szövetség célkitűzései és tevékenységi köre címmel tartott előadást. A szövetség elnökeként arról is beszélt, mi minden nehezíti munkájukat, mik azok a szakmai célok, melyek mentén egyre jobban körvonalazódik tevékenységük.

Molnár György, a Nemzeti Művelődési Intézet a szakkör nevű programjának Kárpát-medencei felelőse, A Szakkör - Kézműves szakkör program a Kárpát-medencében - Erdélyi tapasztalatokban összegezte az eddigi tevékenységüket, beszámolt az erdélyi viszonyokról, a program fogadtatásáról, további terveiről, így közvetlen úton jutottunk hozzá azokhoz az információkhoz, melyek a jövőben a kisközösségek szakköri munkáját segíteni tudják. Egy nagyon hasznos beszélgetés is elindult, melyben a helyi szakkörvezetők ismertethették nehézségeiket és a szakmai továbbképzésükre való igényeiket.

A délutáni szekcióülésen két mintaprojekt került bemutatásra. Ament Éva, népi iparművész mutatta be 2022. nyarán a Kallós Zoltán Alapítvánnyal együtt indított munkáját, Mentés másként - Rekonstruált mennyezetkazetták Magyarókerekén. A feladattal járó munka háttéranyagába és körülményeibe tekinthettünk bele, illetve megtudtuk azt is, hogy 2022. dec. 4-én avatják Magyarókerekén az újrafestett mennyezetkazettákat a kis református közösség nagy örömére!

Kolozsvári István Berettyóújfaluból és Tóth Beáta Nádudvarról közösen beszéltek Határtalan hagyomány - Tárgyalkotó népművészeti együttműködések Biharban kezdeményezésükről. A frissen alapított Bihari Kézműves Egyesület a nyári közösségformáló tevékenységek mentén igyekeznek kifejteni tevékenységüket, ebben találtak nagyon jó partnerségre a Berettyóújfaluban működő Bihari Népművészeti Egyesülettel. Szakmai utak, vásárokon való közreműködés és több közösségépítő műhelymunka révén igyekeznek példát mutatni az induló helyi kezdeményezéseknek.

Az előadások elsősorban a szakmai közönséget vonzották. Az erdélyi kézműves civil szervezetek részéről nagyon kevesen vettek részt, de akik ott voltak, hasznosnak, ötletadónak és előremutatónak értékelték a szekcióelőadásokat, -beszélgetéseket. A meghívott intézmények friss szakmai irányvonalai, koncepciói, kortárs megoldásai mind egy helyen voltak, így volt miből bőven inspirálódni, az elindult tanévre új lendületet nyerni.

A szabadegyetem Gyűjtés/múzeum/kiállítás paneljét Szalay Zoltán rendkívüli könyvbemutatója nyitotta meg. A Csak tiszta forrásból című négykötetes népdalgyűjtemény bemutatását színesítette a CD mellékletben is szereplő archív hangzó anyagok bejátszása és a Székelyföldi énekiskola diákjainak közreműködése. A színpompás népviseletbe öltözött gyerekek a bemutatott kötetek anyagának sokszínűségét is jelképezték miközben megszólaltatták a szemléltetés céljából kijelölt népdalokat. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület oktatási segédjegyzet sorozat részeként megjelent, tájegységekre tagolt népdalszöveggyűjtemény hangzóanyag mellékletet tartalmaz, viszont kottákat nem, amit Szalay Zoltán azzal indokolt, hogy csupán az énekszövegek közlésével is többszáz oldalas, de még kezelhető méretű köteteket sikerült kiadni.

Tötszegi Tekla néprajzkutató, az Erdélyi Néprajzi Múzeum szakértő munkatársa Gyűjtők, gyűjtemények, múzeumok - A magán és intézményi tárgygyűjtés problematikája című előadása folytatta a sort. A résztvevők átfogó képet kaptak gróf Bethlen Anikó jelentős méretű és változatos összetételű magángyűjteményéről, annak eredetéről és sorsáról, így múltjáról, jelenéről és jövőjéről is. Az előadó kitért többek között a gyűjtemény textilanyagából összeállított “Megőrzött múlt” című vándorkiállítás megszervezésének kihívásaira, illetve a kiállításrendezés helyspecifikus buktatóinak áthidalására. Diavetítés illusztrálta az egyes kiállítási helyszínek (Marosvásárhelyi Vár, Erdélyi Néprajzi Múzeum - Kolozsvár, Kallós Zoltán Múzeum - Válaszút) különbözőségeit, amelyek a kiállítóterek méreteinek és adottságainak köszönhetően a - javarészt azonos - kiállítási anyag más-más vetületét hangsúlyozták ki.

A szabadegyetem második napján a panelnyitó előadást Dr. Vass Erika - A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegysége címmel tartotta. A tárgygyűjtés kihívásaitól és kalandjaitól kezdve részletesen ismertette az Erdély tájegység történetét az előkészítő munkálatokon át a hivatalos megnyitóig. Az előadást kísérő vetített anyag jól személéltette az igényes szakmai munkát és annak eredményét, helyenként párhuzamban mutatva be egy-egy épület eredetijét és annak másolatát a tájegység eddig elkészült részében. A múzeum nagyszerűen ötvözi a hiteles, korhű kiállítási anyagot a posztmodern technológiával így közelítve a fiatalabb generációkhoz, őket pedig az egykori erdélyi kisvárosok világához. Színészek bevonása teszi a működő kávézót és postahivatalt, és az utcát is korhűbbé, akik hiteles élettörténetekbe nyújtanak betekintést a látogatók számára. 

A továbbiakban Borsos Gyöngyi és Szőcs Levente Tarisznyás Márton Múzeum 3.0 címmel a gyergyószentmiklósi múzeumról tartott szellemes ismertetést. A város környékének néprajzi emlékeit bemutató múzeum történetéről, névadójáról, múltjáról és jelenéről is szó esett. A közelmúltban felújított, műemléképületben működő intézménynek egy kis szabadtéri része is van, de ennek a teljes felújítására egyelőre még nincs kilátás. A székelykapu megmentéséért, restaurálásáért viszont részt vesznek egy adománygyűjtő kampányban, amely éppen most van folyamatban.

A délutáni tömb nyitásaként Mogyorósi Ágnes a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény mobilapplikációjáról tartott bemutatót, amely még tesztelési fázisban van. Ennek a korszerű alkalmazásnak a használata megkönnyíti a múzeum tárlatvezetőinek és látogatóinak is a dolgát, segíti a tájékozódást, sőt egyik előnye, hogy önállóan is látogathatóvá, élvezhetővé teszi a gyűjteményt, hiszen használható saját okoseszközről, de akinek nincs megfelelő készüléke, annak biztosítanak. A többfunkciós és többnyelvű (magyar, román, angol) applikáció a látogató helyét és a követendő irány is mutatja miközben tárlatvezetésszerűen ismerteti az egyes termekhez kapcsolódó tudnivalókat.

Sevella Zsuzsa Tájegységi minták és belőle készült játékok címmel érzékletes, kézzelfogható bemutatót tartott az általa kigondolt és megvalósított játékokról. A magyar mintakincsben gyökerező díszítések (pl. bútorfestő vagy szűrhímző motívumok) látványos és különleges jellegzetességei a széles körben ismert játék(típus)oknak (memóriajáték, párosító, kirakós). Az egyes játékokkal korosztály függvényében más-mást lehet játszani, hogy érdekes legyen számunkra, de ne túl nehéz. Az ötletgazda inspiráló ízelítőt nyújtott a rendkívül gazdag játéktárából és arra sarkallta a résztvevőket, hogy hasonlókat akár maguk saját kezűleg is alkossanak, rajzoljanak, hiszen kimeríthetetlen a mintakincstárunk, amiből meríthetünk.

A panel záróakkordjaként Gál Boglárka Nézd kézzel, lásd szívvel - interaktív Erasmus+ ToMIMEUS projektbemutatót tartott, melynek keretében videófelvételen is megmutatta nagyszerű kezdeményezésük eredményeit. A bemutatott múzeumpedagógiai foglalkozások kiváló érzékenyítő és inkluzív gyakorlatnak bizonyultak, ahol a speciális igényű gyerekek a látó, halló gyerekekkel közösen vettek részt az alkalmakon. Gyakorlati bemutatóra is sor került, az előadás résztvevői maguk is kipróbálhattak néhány múzeumpedagógiai játékot, amelyeket javarészt bekötött szemmel kellett felfedezniük, párosítaniuk, illetve akár versenyezniük egy kitapogatható nemezelt pályán egy másik résztvevővel. Rendkívül hasznos és inspiráló a bemutatott projekt, amelyen nemcsak a speciális igényűeknek szól.

Pályázati panelünkben: Tóth János – A Hagyományok Háza Kárpát-medencei Hálózata és az általa kezelt pályázati rendszerekről tartott előadást, ismertette a Hálózatos rendszert. Bemutatta az Erdélyben működő stratégiai partnereket és minden egyesületnél megemlített pár programot. Említést tett a magyarországi megyei hálózatról, valamint pár program bemutatásával ismertette Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság működését is. 

Majd Szántai Irén, főigazgató helyettes és Binder Eufrozina, igazgató előadására, interaktív beszélgetésére került sor / Emberi Erőforrások Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Csoóri Sándor Program témáiban. Szántai Irén a Nemzeti Kulturális Alap pályázati rendszerről beszélt, bemutatta a pályázati felületet, elmondta a pályázati lehetőségeket, beszélt a fejlesztésekről. Binder Eufrozina a Csoóri Sándor alap sajátosságairól beszélt. A pályázati lehetőségek bemutatása után egy interaktív beszélgetésre került sor, melynek keretén belül a kérdezők választ kaphattak kérdéseikre. Az előadáson körülbelül 70-80 személy vett részt, többnyire civil szervezetek képviselői.

https://ehh.ro/index.php/hu/hirek/99-mikhazi-szabadegyetem-2022

Erdélyi Táncháztalálkozó – 2022. szeptember 8-10.

Az Erdélyi Táncháztalálkozó 2022 szeptember 8-10-én került megrendezésre Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Kaszaj Egyesület és az Udvarhely Néptáncműhely szervezésében. A rendezvényt csütörtökön délután a 45 éves a Kolozsvári Táncház – című fotókiállítással nyitottuk meg, ahol főképp az erdélyi táncházmozgalom veteránjai vettek részt, egy kötetlen beszélgetésen, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház előcsarnokában, majd 19 órától a Boldog nyárfalevél – a Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös produkcióját tekinthették meg a nézők. Pénteken folytatódott a rendezvény a megszokott közös felvonulással, muzsikálással, Székelyudvarhely központjában, a Patkóban. Onnan a meghívott együttesek, zenekarok, népzenészek, valamint a sokas érdeklődők, együtt vonultak a Városi Park fele, zeneszóval, ahol javában zajlott a Kézművesvásár és Borudvar, amely a rendezvény ideje alatt a résztvevők rendelkezésére állt. Az időjárás változása miatt a szlovákiai Generáció Táncegyüttes Hazai Esszencia című előadását a Művelődési Házban tartották meg. A 2021-es rendezvényen nagy érdeklődés övezte az Isteni kéz című filmet László Barna rendezésében, ezért úgy döntöttünk, most is lehetőséget biztosítunk a résztvevőknek, hogy megnézhessék, így pénteken és szombaton este is vetítésre került a film. A dokumentumfilm szorosan kapcsolódik az erdélyi népzenéhez: a népzenészek és táncházasok körében is ismert szászcsávási zenészekről szól.

A péntek esti programot vacsora, majd táncház követte, egyidőben három helyszínen voltak táncházak, de több spontán mulatozás is alakult a szabadtéri sátrak alatt. A találkozóra meghívtunk huszonöt adatközlő zenészt (Palatka, Magyarlapád, Szászcsávás, Kalotaszeg, Sóvidék, Moldva) és tizenöt zenekart (Üsztürü, Heveder, Öves, Üver, Folker, Soroglya, Huzavona, Lelkes, Tokos, Rezeda, Virics, Kedves, Simó István és zenekara, Tarló) - ez közel kilencven zenészt jelent.

Szombat délelőtt a Művelődési Házban a Háromszék Táncegyüttes a Világhírű Redever táncjátékkal várta a gyerekeket. Ezt követően, hangszersimogató gyerektáncházat tartott Benedek Árpád a Soroglya zenekar kíséretében.

A vásárban huszonhárom alkotó munkáit tekinthettük meg, többek között a réz-, és bőrműves, hímző-, szövő-, ruha-, szalmakalap-, vaskalap-, nemez-, és a selyemsál készítők, valamint a kosárfonók, ékszerészek, a viseletek mesterei és bútorfestők kínálták portékáikat, és a hangszerek, táskák, és játékok remekeiben is lehetett válogatni. A vásárral párhuzamosan szabadtéri gyerekfoglalkozások is voltak a Csiporka játszó- és alkotótér jóvoltából. A szabadtéri színpadon délelőtt 11 órakor kezdődött a meghívott néptáncegyüttesek műsora. Összesen huszonegy néptáncegyüttes vett részt, ami nagyjából ötszáz táncost jelent, Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. A résztvevők negyedórás műsorral készültek, szatmári, szilágysági, kalotaszegi, szucsági, magyarpalatkai, mezőmadarasi, marossárpataki, vajdaszentiványi, sóvidéki, székelyderzsi, gyimesi és moldvai, bonchidai, délalföldi, nagyecsedi, marosmagyarói, felvidéki, bukovinai, tánccal-zenével.

Ezúttal sem maradt el néptáncoktatás, feketelaki táncokat oktattak, Kiss Zsolt és Tálas Ágnes. A néptáncoktatást borkostoló követte, Orbán Ottó Küküllőmenti borász hozott finomabbnál finomabb borokat.

Az Erdélyi Táncháztalálkozó fénypontja a szombat esti gála, ahol az Üsztürü zenekar 30 éves születésnapját ünnepelhettük meg, a Városi Sportcsarnokban, ahol több mint kétezer ember vett részt. Az Üsztürü zenekar pályafutása 30 évvel ezelőtt Székelyföldön indult.  A koncert előtt ünnepi beszédet mondott Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, Orendi István főszervező, Tóth László, Magyarország csíkszeredai konzulátusának főkonzulja, és Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A Gálát filmvetítés, és hajnalig tartó táncházmulatság követte. Az Erdélyi Táncháztalálkozón közel ezer meghívott vett részt, néptáncosok, népzenészek, kézművesek.

https://www.ehh.ro/index.php/hu/programok/fesztivalok/104-erdelyi-tanchaztalalkozo-2023

XXVI. Botorka Fesztivál - 2022

A 26. Botorka Néptáncfesztivál alkalmával szeptember 15. és 18. között megtelt táncos, zenés élettel ez a felcsíkon található, egykor még szebb napokat is megélt kisváros. Tánccsoportok érkeztek Csíkkozmásról, Csíkszenttamásról, Csíkszentdomokosról, Borszékről, Székelyudvarhelyről, Gyimesbükkről, Derecskéről, Moldvából, Csíkrákosról és természeten Balánbányáról is. A nappalok csapatjátékok zsongásától voltak hangosan, esténként pedig előadások majd táncházak követték egymást, így alkotva meg azt a légkört melybe, ha az ember e kis időre beleköltözött, elszakadt a hétköznapokról. Vonók és húrok között ő maga is nótába kezdett, és így töltötte el szeptembernek ezen kivételes hétvégéjét, melynek végén a Gálaműsor csak hab a tortán volt.

A fesziválidőszak és zsúfolt nyári programok lejártával a 2022-es évet a heti rendszeres foglalkozásaink újraindításával folytattuk, egészen 2023 tavaszáig, a nyári szünidő kezdetéig. A rengeteg pozitív visszajelzés és a jelentkezések sokasága arra enged következtetni, hogy hiánypótló foglalkozásokról van szó, amelyek minden korosztályt érintenek és amelyek mostanra már jól bejáratódtak mind a négy városban, illetve azoknak környékén. Ilyen foglalkozások például a Mondókázó/Ölbéli játékok: Erdély szerte tartjuk Ölbéli játék programjainkat - ezek a játékok a kisgyermek és szülő érzelmi kapcsolatára hatnak, a gyerekek testi-lelki fejlődését biztosítják, a beszédértés alapjait segítik, illetve a zenei-ritmikus, vagy akár a természettudományos-matematikai képességeket fejlesztik. Bárhol, bármikor elővehetjük, és alkalmazhatjuk az itt tanult, az adott helyzethez illő éneket, mondókákat.

Mesés-zenés Táncház óvodákban - interaktív mese: a mese van a középpontjában, amit játékosan, táncosan előcsalogatunk, és az egész mese cselekményét meg-megszakítjuk mondókákkal, játékos ritmusgyakorlatokkal, népi játékokkal, táncokkal, amibe a gyerekeket is bevonjuk. A közép és nagycsoportos óvodásokat, és a kisiskolásokat szólítjuk meg, hiszen a táncot és ritmusgyakorlatokat mindkét közönségnek, korosztálytól függően tudjuk alakítani.

Tipegő táncház: ahol a már járni tudó gyerekeket hozhatják a szülők. Mondókákkal, testtudat kialakításával, kéz, láb koordináció fejlesztésével, tapsoltatókkal, dobbantókkal játszhatnak, majd táncolhatnak a legapróbbak, a szülők segítségével, egy fél órás foglakozásban. Ovis táncház/Gézengúz táncház: ide a már óvodába járó (vagyis közösségbe szoktatott), 3 évet betöltött gyerekektől 7 éves korig járhatnak a gyerekek, ahol a szülők ott hagyhatják őket, hiszen már önállóan körbe tudnak állni, igazodni. Itt egy egész órás/másfél órás foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, táncba hívóval, játékos bemelegítővel, ismerkedőkkel, ritmusgyakorlatokkal, tánclépésekkel szokjuk a zenét, ezt követően az aktuális jeles napokra, hagyományokra felhívjuk a figyelmet, majd e köré építjük a táncanyagot, és levezetésképpen a népi gyermekjátékokat is.

Hiánypótló kezdeményezés indult Népzenész Klub címmel a csíkszeredai irodában, ahol minden második héten közös céllal gyűlnek össze az érdeklődők: olyan tanulási, szórakozási lehetőséget megteremteni közösen, ahol a környék népzenészei megismerkedhetnek egy-egy tájegység zenei kultúrájával, valamint együtt muzsikálhatnak kedvükre.

Kacagókaláka indult Kolozsváron: Barabás László gyűjtései és Bálint Zsigmond fotográfus munkái nyomán tudjuk, hogy Alsósófalván a fonót nevezték így, a fonóbeli munka közben eljátszott játékok, elmesélt történetek és a hozzá kapcsolódó hangulat kifejezője volt. Az ilyen közösségi alkalmakra vágyó leányokat és asszonyokat várjuk Kacagókalákára valami izgalmasat alkotni (fonás, nemezelés, hímzés, gyöngy vagy bőr ékszer készítése, bordás laska sirítése, mézeskalácsdíszítés, és még sok minden más) miközben énekelünk, beszélgetünk és nagyokat nevetünk! Partnerségben megvalósuló kézműves tevékenységek, inas programok/műhelymunkák zajlottak egész évben, Erdély-szerte Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig.

Folytattuk online Levelezőversenyünket is, amelynek célja egész éven át tartó játékos feladatokon keresztül megismerni és felderíteni az erdélyi magyar népi kultúra sokszínű világát. Örülnénk, ha a generációk közötti kapcsolatokat is erősítenénk, így a gyerekeket arra ösztönözzük, hogy hozzátartozóikat (szülőket, nagyszülőket, idősebb rokonokat), szomszédaikat faggassák ki, meséltessék, családi közös programként próbálják ki azokat a hagyományos tevékenységeket, amelyekből annak idején a gyerekek is természetszerűleg vették ki a részüket. Több száz iskolás jelentkezett egész Erdélyből a versenyre.

Filmklubunkat Teázz a Házban cím alatt folytattuk. A program keretén belül marosvásárhelyi székházunkban néprajzi vonatkozású alkotásokat vetítünk az érdeklődőknek. A dokumentum-, riport- és művészfilm bemutatókat havonta szervezzük.

Ifjúsági-, vándor- és felnőtt táncházakat szervezünk minden városban, ahol a hajnalig tartó mulatságok mellett különböző tájegységek táncainak és népdalainak megtanulására is lehetőséget nyitunk. Továbbá Rendhagyó énekórák, népzenekurzusok, és sok más kézműves tevékenység, alkotó-műhely foglalkozások színesítik heti/kétheti/havi rendszeres eseményeink skáláját. 

A karácsonyi és húsvéti ünnepekre és az időszak jeles napjaira hangolódó foglalkozásainkon városonként több száz résztvevő fordult meg, egészen fiataltól idősig, és láthatta, tapasztalhatta, tanulhatta néphagyományainkat komplex gyerekfoglalkozások vagy akár családos délutánok formájában.

Nagy sikernek örvendett az “Ég és föld” című Nagycsütörtöki koncertsorozatunk, amely kezdetben 3 helyszínen: a csíkszeredai Szent Ágoston templomban, Marosvásárhelyen a Vártemplomban és Kolozsváron az Evangélikus templomban került megrendezésre. A néphagyomány kiemelt helyen tartja számon a nagyhét eseményeit, melyekben jelen van a halál és a szenvedés, ugyanakkor a mindezeket feloldó feltámadás és megdicsőülés is. A koncertekben az égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórus a földi népművészettel társul. A koncertsorozat 2023-ra kiegészült egy új helyszínnel, a negyedik nagy vallási irányzatot képviselve Székelykeresztúron, az unitárius templomban.

FOLKFÓRUM – 2023. május 12–14.

Idén új időpontban, tavasszal rendeztük meg Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes és az Erdélyi Hagyományok Háza közös szervezésében a FolkFórum fesztivált. A helyszínt a vásárhelyi vár udvara és bástyái biztosították. A Folkfórum fesztivál Erdély egyetlen, általunk kezdeményezett interetnikus fesztiválja, megszólítja mindazokat, akik a népi kultúrával foglalkoznak nemzetiségtől függetlenül, bemutatja az itt élő emberek népszokásait, hagyományait felelevenítve azokat, közelebb hozva az embereket egymáshoz, hogy barátságok szövődjenek, kovácsolódjanak. Változatos, színes kulturális program-kínálat mellett volt egy központi nagyszínpad, amely teret adott a népzenei, ének és tánc fellépéseknek a Maros megyei amatőr néptánccsoportoktól (Boróka, Napsugár, Kikerics, régeni szász néptáncegyüttes, Ludasi Ardealul néptáncegyüttes, Doina Mureșului néptáncegyüttes stb.), a hagyományőrző csoportokig, a hivatásos együttesekig. A több száz amatőr táncos számára páratlan lehetőség nyílt az adatközlőkkel való találkozásra. Különböző előadások és szakmai kerekasztalbeszélgetések is színesítették a fesztivált, a kisebb korosztályra is gondoltunk Hangszermesék előadással és élő mesemondással, továbbá kézműves foglalkozásokkal: szövés, kötélverés, bőrdíszművesség, fafaragás, szalmafonás, viseletkészítés, nemezelés, ikonfestés, cipőkészítés, kucsmakészítés, hangszerkészítés, kosárfonás. Az estéket táncos mulatság zárta.

A fent kiemelt rendezvényeken kívül számos más esemény társszervezői lehettünk: a Babeș – Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kihelyezett tagozata hallgatóinak képzést indítottunk: a leendő pedagógusok népi gyermekjátékok, népdalok, népi hangszerek területén való oktatását vállaltuk, amelyet ők majd tovább taníthatnak, Mesedélutánokat tartottunk, heti rendszeres Komplex gyerekfoglalkozásokat, Népdaléneklő kurzusokat, Családi délutánokat, Kiállításokat, Szoknyavarró műhelyeket, Hímzés-, Növényi festés-, Nemezelés tanfolyamokat szervezünk az érdeklődőknek.

Ezek mellett az azelőtti évekhez hasonlóan 12 partnerrel kötöttünk szerződést a Jeles Napok című programra, ahol Erdély szerte a gyerekek a jeles napjainkkal ismerkedhettek meg népi játékokon, kézműves foglalkozásokon keresztül.

Programjainkról az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Facebook oldalán (https://www.facebook.com/ErdelyiHagyomanyokHaza), a weboldalon (https://ehh.ro/index.php/hu/) illetve mostmár Instagram oldalunkon (https://www.instagram.com/erdelyihagyomanyokhaza/) tudósítunk, továbbá a helyi sajtóba is folyamatosan felhívásokat, értesítéseket küldünk egy-egy soron következő eseményünkről.

Készíttettünk zászlókat, roll-up-okat és bannereket, amelyeken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány logója mellett feltüntettük az Emberi Erőforrások Minisztériumának logóját is. Ezeket minden általunk szervezett/társszervezett rendezvényen jól látható helyekre tesszük ki.

A kezdeti, eseményekben szegény évek után örülünk, hogy 2022-ben és eddig 2023-ban is, ilyen nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényeket valósíthattunk meg - találkozások, tanulás, minőségi zene, tánc, táncszínház és más folkprogramoknak lehetett és lesz részese az erdélyi közönség és a népi kultúrát kedvelő érdeklődők.

ALAPÍTÓ OKIRAT

Alulírott SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY, székhelye Kolozsvár, Mátyás Király u. 4. sz., Kolozs megye, Kolozsvár Bíróságának Alapítványok és Egyesületek Nyílvántartásába bejegyezve a 28/2000 sz. alatt, adószáma 12866184 képviseli KATÓ BÉLA elnök, és az Alapítvány irodavezetője FARKAS EMŐD DÉNES, aki román állampolgár, az Alapítvány Kuratóriumának 2019. április 26-i 36. sz. Döntése értelmében elhatároztuk az ERDÉLYI HAGYOMÁNYOK HÁZA Alapítvány létrehozását a következőképpen:

I. fejezet. Elnevezés, jogi forma, székhely és időtartam

1. cikk. Elnevezése: Fundaţia CASA TRADIȚIILOR ARDELENEȘTI – ERDÉLYI HAGYOMÁNYOK HÁZA Alapítvány - Stiftung Haus der SiebenbürgISCHEN Traditionen.

2. cikk. Az alapítvány székhelye: Kolozsvár, Mátyás király utca 4, Kolozs megye.

3. cikk. Az alapítvány működésének időtartama meghatározatlan, a jogi személyiségnek a jogi személyek jegyzékébe való bejegyzés útján való elnyerésétől kezdődően.

4. cikk. Az alapítvány vagyonát, az alapító bocsátja rendelkezésére

5. cikk. Az alapítvány célja és küldetése az erdélyi és a hagyományos magyar kultúra részét képező letűnt, vagy eltűnőben lévő kisközösségi („falusi”, „paraszt”) kultúra elemeinek, a néphagyományok, népművészet és népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása, élővé tétele, átörökítése, valamint visszajuttatása a ma és holnap kulturális közéletébe a teljes Erdély, Partium és Moldva területén.

6. cikk. Az alapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, tagok, kiket az Alapító nevez ki és von vissza.

            A Kuratórium tagjai:

1. Kelemen László
2. Dr. Török István
3. Orendi István
4. Balla Ferenc
5. Roth Erzsébet
6. Brendus Réka
7. Tonk Márton, román állampolgár
8. Csenteri András Levente
9. Farkas Emőd Dénes,

7. cikk. Az Alapítvány cenzora: Szűcs Andrea,

8. cikk. Az Alapítvány vagyonát  az alapító bocsátja rendelkezésére

9. cikk. Az Alapítvány meghatalmazza FARKAS EMŐD DÉNEST, arra, hogy az Alapítványt képviselje és ennek nevében az Alapítvány jogi személyi státusának megszerzésében járjon el.

Kató Béla s.k.

Farkas Emőd Dénes s.k.

Bezár

ALAPSZABÁLY

Letölthető formátum:

• EHHA Alapszabály (RO)
• EHHA Alapszabály (HU)

Alulírott SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY, székhelye Kolozsvár, Mátyás Király u. 4. sz., Kolozs megye, Kolozsvár Bíróságának Alapítványok és Egyesületek Nyílvántartásába bejegyezve a 28/2000 sz. alatt, képviseli KATÓ BÉLA elnök, és az Alapítvány irodavezetője FARKAS EMŐD DÉNES, aki román állampolgár,  az Alapítvány Kuratóriumának 2019. április 26-i 36. sz. Döntése értelmében elhatároztuk az ERDÉLYI HAGYOMÁNYOK HÁZA Alapítvány létrehozását és jelen Alapszabály elfogadását.

I. fejezet. Elnevezés, jogi forma, székhely és időtartam

1. cikk. Elnevezése: Fundaţia CASA TRADIȚIILOR ARDELENEȘTI – ERDÉLYI HAGYOMÁNYOK HÁZA Alapítvány - Stiftung Haus der SiebenbürgISCHEN Traditionen.

2. cikk. Az alapítvány jogi formája: apolitikus, független és nonprofit, társadalmi, művelődési, oktatási és tudományos területen tevékenykedő román jogi személy, amely tevékenységét a 2000. évi 26. sz. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendelet alapján fejti ki.

3. cikk. Az alapítvány székhelye: Kolozsvár, Mátyás király utca 4, Kolozs megye.

4. cikk. Az alapítvány fiókalapítványokat és telephelyeket hozhat létre az ország területén és külföldön, a hatályos törvények és saját alapszabálya értelmében.

5. cikk. Az alapítvány működésének időtartama meghatározatlan, a jogi személyiségnek a jogi személyek jegyzékébe való bejegyzés útján való elnyerésétől kezdődően.

II. fejezet. Az Alapítvány célja és tárgya

6. cikk. Az Alapítvány célja az erdélyi és a globális magyar kultúra részét képező letűnt, vagy eltűnőben lévő kisközösségi („falusi”, „paraszt”) kultúra elemeinek, a néphagyományok, népművészet és népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása, élővé tétele, átörökítése, valamint visszajuttatása a ma és holnap kulturális közéletébe a teljes Erdély, Partium és Moldva területén.

7. cikk. A fenti célok megvalósítása érdekében az Alapítvány a következő tevékenységeket végzi:

• a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népz ene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára, ennek érdekében közművelődési feladatok ellátása,
• az erdélyi, partiumi és moldvai néphagyományok, a népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, tovább éltetése, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális közegébe,
• együttműködés a népművészeti ágak, a népi iparművészet és a néphagyomány gondozása területén a helyi, regionális és országos civil szervezetekkel,
• a néphagyomány gondozása és a hagyományőrzés érdekében kifejtett tevékenységek támogatása, a népművészet, a népi iparművészet és a néphagyomány Erdélyt, Partiumot és Moldvát érintő minőségbiztosítási rendszereinek kialakítása és működtetése,
• a hagyományőrzés, a néphagyomány gondozása területein szakmai képzési és továbbképzési feladatok ellátása, egyedül vagy más szervezetekkel együttműködve, ennek érdekében a képzések kidolgozása, akkreditálása és megszervezése Erdélyben, a Partiumban és Moldvában, valamint szakkiadványok megjelenítése,
• a népi hagyományaink iránt bel- és külföldi figyelem felébresztése, fenntartása, az Erdélyben, a Partiumban és Moldvában, a magyar népművészet, népi iparművészet és a néphagyomány egészének népszerűsítése, regionális, országos, nemzetközi rendezvények szervezése,
• a néphagyomány értékeinek megőrzése és népszerűsítése érdekében a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása,
• a helyi élő néphagyományt érintő tevékenységek feltárásához, gyakorlásához, fejlesztéséhez, komplex szakmai szolgáltatás biztosítása,
• a fenti célok érdekében erdélyi hálózat, kirendeltségek működtetése,
• az erdélyi, partiumi és moldvai magyar népmesekincs gyűjtése, az élőszavas népmesemondást népszerűsítő oktatóanyagok összeállítása, az élőszavas népmesemondás hagyományainak megőrzése érdekében pályázatok kiírása,
• az erdélyi és moldvai magyar Népművészet Mestereinek szociális segítségnyújtás megszervezése,
• a népművészeti mozgalmak civil szervezetivel való kapcsolattartás, együttműködés, a terület képviselete a helyi, regionális és országos hatáskörű döntéshozó szerveknél,
• a különböző szintű iskolai, iskolarendszeren kívüli és felsőoktatáshoz kapcsolódó oktatási tevékenységek végzése, valamint képzési és továbbképzési formáinak országos szintű akkreditálása, bemutatása, összefogása, koordinálása, részvétel az ehhez kapcsolótó képzési követelmények, tantervek, tankönyvek kidolgozásában, kiadványok készítése,
• a birtokában lévő hagyatékok kutatása, gondozása, hozzáférhetővé tétele,
• könyvtári tevékenység (könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, feltárása, megőrzése, védelme),
• művészeti tevékenységek,
• múzeumi tevékenység (gyűjteményi tevékenység, tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység, kiállítási tevékenység, közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység),
• közművelődési-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
• közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,
• közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek,
• könyvkiadás,
• szabadidős tevékenységekkel, sporttal, kultúrával és vallással kapcsolatos alkalmazott kutatás, fejlesztés,
• műemlékek és műalkotások rehabilitálása, rekonstrukciója, restaurálása, hasznosítása és kezelése,
• kulturális, művészeti programok (előadások, fesztiválok, táborok, szimpóziumok, koncertek, kiállítások, stb.) szervezése,
• fiatalok és felnőttek részére továbbképzések (szakmai átképzések, stb.) szervezése,
• művészeti és tudományos tehetséggel rendelkező személyek támogatása, anyagi vonatkozásban is,
• hagyományos népművészetet és népi mesterségeket gyakorló személyek segítése,
• tanulmányi, alkotói valamint szociális ösztöndíj folyósítása román és külföldi állampolgároknak,
• felkészítő és szakosító képzések szervezése az alapítvány tevékenységi köreivel kapcsolatosan,
• az Alapítvány tevékenységi körével kapcsolatos tanfolyamok, konferenciák, tréningek, szakosodások, tapasztalatcserék, tanácsadás szervezése,
• a kutatás elősegítése és anyagi támogatása,
• az Alapítvány tevékenységi köreivel kapcsolatos szakosodásokon, tanfolyamokon és konferenciákon való részvétel anyagi elősegítése,
• könyv-, újság-, reklámanyag-, mindenféle hordozón audio-vizuális anyagok kiadása valamint ezek kereskedelme,
• ingatlanok, különösen műemlék épületek társadalmi, kulturális és oktatási célú hasznosítása,
• a régióban élő népek békés együttélésének elősegítése,
• a kisebbségi kulturális hagyományőrzés, a régióban évszázadok óta élő népek oktatásának elősegítése, népi kultúrájának támogatása a régióban történő megmaradásuk elősegítése, a velük rokon népek hagyományainak, kultúrájának megismerése, számukra a régió kultúrájának megismertetése,
• a gasztronómia és a borászat támogatása,
• a régió kulturális, regionális, gazdasági-társadalmi fejlődésének elősegítése,
• hasonló profilú intézmények és szervezetek anyagi támogatása,
• az Alapítvány céljaival kapcsolatos témájú projektekben való részvétel valamint ezek támogatása,
• közreműködés országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezésében, helyi és nemzetközi kulturális együttműködés,
• hasonló vagy azonos profilú intézményekkel és szervezetekkel való együttműködés,
• közintézményekkel, helyhatóságokkal való együttműködés az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében,
• bármilyen más tevékenységek megszervezése, melyek az alapítvány céljainak a megvalósítását szolgálják,
• a Románia törvényei által megengedett gazdasági tevékenységek végzése, melyek kapcsolatban állnak és hozzájárulnak az Alapítvány céljainak eléréséhez. A gazdasági tevékenységeket bármely törvény megengedte módon végezhet az Alapítvány, gazdasági társaságokat hozhat létre egyedül vagy más jogi vagy természetes személyekkel együtt.

8. cikk. Az Alapítvány csakis a céljai eléréséhez és tevékenysége kifejtéséhez szükséges jogokat gyakorolhatja. Az Alapítványnak nem áll jogában olyan kötelezettségeket vállani, amelyek nem a célok megvalósítását szolgálják.

9. cikk. A jogi személy akarata vezető szervein keresztül nyilvánul meg. Ezek szervek által aláírt jogi iratok az elkötelezett jogi személy által aláírt iratoknak tekintendők.

III. fejezet. Az Alapítvány vagyona

10. cikk. Az Alapítvány jövedelmei a következőkből származnak:

• a törvény által előírt feltételeknek megfelelően befektetett pénzösszegek kamataiból és osztalékaiból,
• az Alapítvány által létrehozott gazdasági társaságok osztalékaiból, ha ezeket nem forgatták vissza az illető gazdasági társaságokba,
• a törvény által megengedett bármilyen más direkt gazdasági tevékenységből befolyó jövedelmek,
• adományok, szponzorálások, támogatások és hagyatékok az Alapítótól, valamint hazai és külföldi jogi- és természetes személyektől,
• az állami és helyi költségvetésekből származó bevételek,
• más, a törvény által megengedett bevételek.

            Az Alapítvány vagyonát alkotó javak kizárólag a céljai és tevékenységei megvalósításának érdekében használhatók fel, a non-profit szabály betartásával.

11. cikk. Civil jogi személyi minőségében az Alapítvány végezhet kereskedelmi tevékenységet, azzal a feltétellel, hogy a keletkezett jövedelem ne kerüljön osztalékként való kiosztásra, hanem ezt kizárólag az Alapítvány céljainak eléréséhez kapcsolódó költségek fedezésére vagy az Alapítvány fejlesztésére fordítsák.

12. cikk. Az alapítvány vagyonát képező anyagi javak és pénzösszegek az alábbiak szerint használhatók fel:

• a jelen Alapszabály 6. cikkében foglalt célok, illetve a 7. cikkben foglalt tevékenységek megvalósítására,
• jövedelmet hozó tevékenységek szervezésére, amelyek az Alapítvány vagyonának gyarapodásához vezetnek, a kitűzött célok minél jobb elérése érdekében,
• az Alapítvány jó működésével kapcsolatos minden költség fedezésére,
• egyéb, az Alapítvány tevékenységének zavartalan lebonyolításához kapcsolódó tevékenységek költségeire, amelyek nem ellentétesek sem az Alapítvány célkitűzéseivel, sem a törvényekkel.

IV. fejezet. Az Alapítvány vezető szervei és az Alapítvány működése

13. cikk. Az Alapítvány vezetését egy kilenc tagú Kuratórium (az Alapítvány Igazgatótanácsa) látja el, amelynek tagjait az Alapító nevezi ki vagy hívja vissza. A kuratórium tagjainak mandátuma 4 évre szól.

            A Kuratórium tagjai:

1. Kelemen László
2. Dr. Török István
3. Orendi István
4. Balla Ferenc
5. Roth Erzsébet
6. Brendus Réka
7. Tonk Márton
8. Csenteri András Levente
9. Farkas Emőd Dénes

14. cikk. A kuratóriumi tagság a következő esetekben szűnik meg:

• a mandátum lejárásának időpontjában,
• lemondás esetén,
• visszahívás esetén,
• halál esetén.

            Valamely kuratóriumi tag tagságának a megszűnése esetén az Alapító új tagot nevez ki.

15. cikk. A Kuratórium döntéshozó szerv, amely igazgatja az alapítványt és gazdálkodik annak vagyonával, és dönt minden fontos kérdésben a kitűzött célok megvalósítási módozataival kapcsolatban. A kuratórium a jelen lévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozza döntéseit, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

16. cikk. A kuratórium működését a jelen alapszabály és a kuratórium szervezeti és működési szabályzata szabályozza.

17. cikk. A kuratórium rendes ülésére évente legalább egyszer kerül sor, rendkívüli ülés bármikor összehívható az Alapító, az Alapítvány elnöke vagy a kuratórium tagjainak legalább egyharmada által.

            A kuratórium ülését írásban, az ülés napját megelőzően legkevesebb öt nappal kell összehívni.

            A kuratórium ülései döntésképesek, ha jelen van a tagok legalább 2/3-a (minimum 6 tag).

18. cikk. A kuratórium tagjai a szavazói jogukat csak személyesen gyakorolhatják.

            Két kuratóriumi ülés között felmerült különleges és sürgős esetekben a kuratórium tagjai írásban fejezik ki álláspontjukat, így az említett kérdésben a döntés levelezés útján születik meg.

19. cikk. A kuratórium jogköre:

• biztosítja az Alapítvány céljainak megvalósítását,
• javalatot tesz az Alapító felé az alapítvány belső működésre vonatkozó előírásaira, szabályzataira,
• elfogadja az éves költségvetést és mérleget,
• protokolláris kapcsolatot teremt az Alapítvány és az állami szervek, intézmények, alapítványok, egyesületek között,
• átveszi és megvizsgálja az elnök által összeállított, az Alapítvány pénzügyi helyzetére vonatkozó évi jelentést,
• meghatározza az Alapítvány stratégiáját és programjait,
• fiókokat hoz létre az ország területén,
• az Alapítvány nevében és részére szerződéseket köt,
• végrehajtja a költségvetést,
• elfogadja az Alapítvány személyzeti ábráját és stratégiáját,
• módosítja az Alapítvány alapszabályát az Alapító előzetes, írásban adott beleegyezésével,
• elfogadja az Alapítvány belső működésre vonatkozó előírásait, szabályzatait,
• igazgatja az alapítvány fiókjainak tevékenységét,
• ellát minden más, az törvény és az alapszabály által előírt feladatot.

20. cikk. Az Alapítónak vétó joga van a Kuratórium döntéseire vonatkozóan. A vétó jogot az érintett döntéseknek az Alapítóval való közléstől számított 15 napon belül gyakorolhatja.

21. cikk. A kuratóriumot az Alapító által kinevezett elnök vezeti és képviseli. Az elnök mandátuma 4 évre szól.

Az elnököt az Alapító bármikor visszahívhatja.

22. cikk. Az elnök jogai és kötelezettségei

• képviseli az Alapítványt,
• közvetlenül ellenőrzi az Alapítvány minden iratát és tevékenységét,
• kinevezi és visszahívja az adminisztratív vezetőséget,
• összehívja a kuratóriumot és levezeti annak gyűlését,
• esetenként átruházhatja képviseleti jogát a kuratórium más tagjaira,
• összehangolja az Alapítvány tevékenységét az alapszabály és a kuratórium által hozott döntések alapján,
• a kuratórium minden gyűlése után bemutatja a gyűlések jegyzőkönyvét, évente pedig részletes beszámolót mutat be tevékenységéről a kuratóriumnak,
• tudatja az Alapítóval a következő helyzetek kialakulását:
• valamely Kuratóriumi tag tagságának megszűnése,
• a kuratórium valamely tagja ismételten és alaptalanul hiányzik a kuratórium üléseiről,
• a kuratóriumi üléseket követő 5 napon belül elküldi a gyűléseken hozott döntéseket az Alapítónak
• közvetlenül egybehangolja és vezeti az Alapítvány tevékenységét a Kuratóriumi gyűlések közötti periódusban;
• felméri a lehetséges támogatási forrásokat és irányítja az esetleges pályázati dokumentációk összeállítását,
• meghatározza a mindennapi tevékenységet, valamint a prioritásokat;
• összeállítja a rendelkezésre álló összegek elköltésének tervezetét; költségvetési tervet készíttet,
• összeállítja a tevékenységek mérlegét a Kuratórium részére, beleértve az alapítvány pénzügyi helyzetét is;
• összeállítja az alapítvány okiratait, szabályzatait;
• vezeti a levelezéseket;
• kezdeményezi, elősegíti az azonos célú alapítványokkal és egyesületekkel való kapcsolattartást.

23. cikk. Az Alapítvány Alelnöke az Elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait.

24. cikk. Az Alapítványnak egy cenzora van. A cenzort az Alapító nevezi ki vagy hívhatja vissza.

            A cenzor végzi az Alapítvány pénzügyeinek az ellenőrzését, évente jelentést készít erről az Alapítónak, illetve a Kuratóriumnak.

            A cenzor hatásköre:

            a.) ellenőrzi az Alapítvány vagyonának a kezelését,

            b.) a Kuratórium részére jelentéseket állít össze,

            c.) szavazati jog nélkül részt vehet a Kuratórium ülésein,

            d.) elvégez minden, a jelen Alapszabály, illetve a Kuratórium által meghatározott feladatot.

            A Kuratórium tagjai nem lehetnek cenzorok.

            Az Alapítvány cenzora: Szűcs Andrea

V. fejezet. Záró rendelkezések

25. cikk. Az Alapítvány a 2000. évi 26. sz. Kormányrendelet 58. cikkében szabályozott feltételek között oszlik fel és számolható fel.

26. cikk. Az Alapítvány feloszlatását és felszámolását az Alapító dönti el a hatályos törvényes rendelkezések betartásával.

27. cikk. Az Alapító akadályoztatása vagy megszűnése esetén a jelen alapszabályban megállapított alapítói jogokat és hatásköröket az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tanácsa veszi át.

28. cikk. Feloszlatás vagy felszámolás esetén az Alapítvány vagyona az alapító Sapientia alapítványra (adószáma 12866184) vagy ennek megszűnése esetén az erdélyi magyar történelmi egyházakra száll át.

Bezár

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

• EHHA Szervezeti és Működési Szabályzat (RO)
• EHHA Szervezeti és Működési Szabályzat (HU)

Bezár

KURATÓRIUMI HATÁROZATOK

• EHHA I. Kuratóriumi ülés határozatai
• EHHA II. Kuratóriumi ülés határozatai
• EHHA III. Kuratóriumi ülés határozatai
• EHHA IV. Kuratóriumi ülés határozatai
• EHHA V. Kuratóriumi ülés határozatai
• EHHA VI. Kuratóriumi ülés határozatai

Bezár